Képviselőházi irományok, 1884. XI. kötet • 340-396. sz.

Irományszámok - 1884-348. Törvényjavaslat, a „Népfelkelésről”

348. szám. Melléklet a 348. számú irományhoz Indokolása, a „Népfelkelésről" szóló törvényjavaslatnak. A véderő fejlesztése majdnem két évtized óta, kiváló gondoskodása tárgyát képezi Európa összes szárazföldi államainak. Az általános védkötelezettség elvének teljes megvalósítása oly szükségszerű követelményévé vált az állami lét biztosításának, hogy az alól mai nap egyetlen európai hatalmasság sem vonhatja ki magát. Ebben találják alapjukat mindazon intézkedések, melyek véderejök lehető legkiterjedtebb fejlesztésére minden európai állam részéről már is megtörténtek. Az állami véderő fejlesztésére irányuló újabb elvek, úgyszólván ellenállhatlan fellépésével igaz, hogy mi voltunk az elsők, kik Poroszország után, mely már régebben azt tette volt, — a monarchia véderejének szervezetét az általános védkötelezettség tág alapjára fektettük, az akkori események és politikai helyzet benyomásai alatt, a 12 évi összes katonai szolgálati kötelezettséget vévén alapul. Azóta összes törekvésünket a meglevő véderő benső értékének növelésére fordítottuk a nélkül, hogy a létszám emelésére a törvényhozás intézkedését bármiképen is igénybe vettük volna. Azon idő óta azonban Európa többi államai gondos sietséggel használták fel az időt véderejük legszélsőbb fokozására: s láttuk náluk a törvényszerű intézkedéseket megtenni, melyek folytán: Németországban ....... 25, Franczia- és Oroszországban 20, Olaszországban 19, Rumániában 25 és Szerbiában 30 é^ben szabták meg a védkötelezettség tartamát, s így kiterjesztették azt a 42—45. s illetve 50-ik életévig, bevonván ez által véderejükbe az állam minden férfi polgárát mindazon időre, mig hazája védelmére bárminemű szolgálatot tenni képes. Nem tagadható tehát, hogy véderőnk számszerinti fejlesztésében az utóbbi évek alatt elmaradtunk.