Képviselőházi irományok, 1884. XI. kötet • 340-396. sz.

Irományszámok - 1884-366. Törvényjavaslat, az Afrika némely (Kongó) vidékére vonatkozó kérdések szabályozása iránt tartott berlini értekezlet főokmányának beczikkelyezéséről

366. szám. 201 Magától értetik, hogy a bizottságban kép­viselt kormányok semmi esetben sem tekint­hetők olyanokul, mintha kezességet, kötelezett­séget avagy közösséget vállaltak volna el az emiitett kölcsönöket illetőleg, hacsak e czélból külön szerződés nem köttetik. A 14. czikk 3. szakaszában fölsorolt ille­tékekből befolyó jövedelmek első sorban az emiitett kölcsönök kamatainak fizetésére és azok törlesztésére fordítandók, megfelelőleg a hitelezőkkel kötött egyezségnek. 24. czikk. A Kongó torkolatainál, akár a partmelléki államok kezdeményezésére, akár a nemzetközi bizottság közbenjárására egy vesztegintézet állí­tandó föl, honnan a hajók ugy az érkezés, mint az indulás alkalmával ellenőrizendők. A hatalmak utóbb fogják elhatározni, váj­jon és mily föltételek mellett lesz egészségügyi ellenőrzés gyakorlandó a hajók fölött a folyami hajózás alkalmával is. 25. czikk. A jelen hajózási okmány határozatai háború esetén is érvényesek. Ennélfogva minden, akár semleges, akár hadviselő nemzet hajózása a kereskedés űzésére mindenkoron szabad marad, még pedig ugy a Kongón, elágazásain, mellékfolyóin és torkola­tain, valamint a torkolataival szemben levő területi tengeren. A kereskedés*, a hadi állapot daczára ha­sonlóképen szabad marad a 15. és 16. czik­kekben emiitett utakon, vasutakon, tavakon és csatornákon is. Ez alapelvtől csak annyiban lesz kivételnek helye, a, mennyiben a hadviselő felek egyikének szánt és a --nemzetközi jog értelmében hadi dugárúnak tekintett tárgyak szállításáról van szó. A jelen okmány végrehajtása czéljából létesí­tett valamennyi munkálat és intézet, jelesül a beszedési hivatalok és pénztáraik, úgyszintén KÉPVH. IROMÁNY. 1884—87. XI. KÖTET. entendu que les Gouvernements représentés á la Commission ne pourront, en aucun cas, étre considérés comme assumant aucune garantie, ni contractant aucun engagement ni solidarité á l'égard desdits emprunts, á moins de conven­tions spéciales conclues par eux á cet effet. Le produit des droits spécifiés au 3 e para­graphe de l'article 14 sera affecté par priorité au service des intéréts et á Pamortissement desdits emprunts, suivant les conventions pas­sées avec les préteurs. Article 24. Aux embouchures du Gongo, il sera fondé, sóit par l'initiative des Puissances riveraines, sóit par l'intervention de la Commission Inter­nationale, un étabhssement quarantenaire qui exercera le contrőle sur les bátiments tant á l'entrée qu'á la sortie. II sera decidé plus tárd, par les Puissan­ces, si et dans quelles conditions un contrőle sanitaire devra étre exercé sur les bátiments dans le cours de la navigation fluviale. Article 25. Les dispositions du présent Acte de naviga­tion demeureront envigueur en temps de guerre. En conséquence, la navigation de toutes les na­tions, neutres ou belligérantes, sera libre, en tout temps pour les usages du commerce sur le Congo, ses embranchements, ses affluents et ses embouchures, ainsi que sur la mér territoriale faisant face aux embouchures de ce fleuve. Le trafic demeurera également libre, malgré l'état de guerre, sur les routes, chemins de fer, lacs et canaux mentionnés dans les articles 15 et 16. II ne sera apporté d'exception a ce principe qu'en ce qui concerne le transport des objets destinés á un belligérant et considérés, en vertu du droit des gens, comme articles de contre­bande de guerre. Tous les ouvrages et établissements créés en exécution du présent Acte, notamment les bureaux de perception et leurs caisses, de mérne 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom