Képviselőházi irományok, 1884. X. kötet • 288-339. sz.
Irományszámok - 1884-289. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1886. évi állam költségvetésről
12 289. szám. orvosolva legyenek és igy a vagyon és emberélet jobban biztosítva, biztosabb és tartósabb munkára képesittessék; hogy iparunk kellő alapokat és földmívelésünk belterjességet nyerve, mellékhaszonvételeiben többoldalúvá legyen; hogy forgalmi képességünk növekedjék és versenyképes maradjon és igy minden téren nemzeti erőnk, verseny- és teherviselési képességünk emelkedjék. Azonban e nagy szükségek és szép czélok ösztönzése, kényszerítése sem feledtethetné el sem a kormánynyal, sem a bizottsággal az államháztartás rendezésének nagy érdekét, melylyel nemcsak hitel- és fizetési képességünk áll szoros összefüggésben; de az állam és nemzet verseny- és védképessége is, mert mindez megbénítva van — főleg válságos időkben — egy alkotmányos államháztartás rendezetlensége által. E döntő szempont és azon körülmény, hogy a költségvetés benyújtása utáni időközben is az agio növekedése és a honvédség szükségei folytán, újabb szükségletek merültek fel; mig másfelől némely közmunkáknál megtakarítások vagy — az előmunkálatok alapján — halaszthatás lehetősége állott be; bírta a kormányt azon dicséretes elhatározásra, hogy a bizottságban, a már beteejesztett költségvetésből újabb, nagyobbmértékű törléseket indítványozzon; amelyeket a bizottság — mint valódi megtakarításokat vagy részben veszély nélküli elhalasztásokat nemcsak elfogadta; de hol a kiadások közt eszközölt további — bár jelentéktelenebb törléseket, hol a fedezetben csinált oly változást, mely azt még reálisabbá tette. De — másfelöl — kénytelen volt a bizottság az agio nevelése, a honvédségi tisztikarnak fizetés-javitása czéljából (hogy e nemzeti véderönk a közös hadsereggel mindemben egyenlően legyen ellátva) ép ugy mint időközben felmerült, csekély költségszaporulatok előirányzatával, a kiadásokat szaporítani is; azonban oly módon, hogy mind e változások folytán, a költségvetés, a kiadási és fedezési részében egyaránt, a viszonyoknak jobban megfelel ugyan, de mégis annak mérlege — bár a 3 milliónyi törléssel szemben, csaknem 1.900,000 forint kiadási emelés fordul elő — 964,853 forinttal járult, a fedezet leszállítása daczára. Hogy ezt részletesen bebizonyítsuk, átmegyünk — fejtegetéseink folytatása és conclusiója előtt — a bizottság működése folytán, az előirányzaton történt változások részletes előadására. Összes módosításaink a következőkben foglalhatók össze: I. A rendes kiadások emeltettek: a) a közösügyi kiadásoknál a delegatio határozata alapján .... 621,433 írttal; b) az államadósságoknál és pedig: 1. a vasúti kölcsön aranyagiója . * 46,801 frt 2. gömöri záloglevél-kölcsönnél 3,847 » 3. 30 millió forintos kölcsönnél 19,010 » 4. 54 > > > 34,822 > 5. 4vos aranyjáradék > 218,532 > 6. a zágráb-károlyvárosi vasút megvétele után fizetendő járadéknál 2,400 > 325,412 frttal; c) Kamatbiztositást élvező vasutak átvétele folytán elvállalt adósságoknál : 1. a keleti vasútnál 20,086 frt 2. az első erdélyi vasútnál 2,175 » 3. a duna-drávai > 89 > 4. az alföld-fiumei > 607 > 22,957 frttal; d) a belügyministeriumnál: m országos csendőrség czímén 9,600 >
