Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

228 263. Jelenlegi szöveg: azon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő-választásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a választótörvény szabványai szerint büntettetnek. V. FEJEZET. A képviselő-testület gyűléseiről. 57. §. A közgyűlés rendes elnöke kis- és nagyközségekben a bíró, — rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes bíró, emitt a helyettes polgármester, a hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl. 58. g. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett — az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő-testület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon fölveendő tárgyakról a képviselő - testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitüzötteken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is tétethetnek. Ily önálló indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá. szám. Javaslatba hozott szöveg: azon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő-választásoknál alkalmaztatnak s az elkövetett vétségek a büntető-törvény szabványai szerint büntettetnek. V. FEJEZET. A képviselő-testület gyűléseiről. 55. §. A közgyűlés rendes elnöke kis- és nagyközségekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl. 56. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett az illető törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg — közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egy negyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik; ezenkívül kis- és nagyközségekben a biró a rendkívüli közgyűlést a jegyző kívánatára is összehívni köteles. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő-testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzőiteken kivül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is tétethetnek. Ily önálló indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá.