Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

220 263. szám. Jelenleyi sxöveg: A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá: az állami, felekezeti és magán intézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségü államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bír elsőbbséggel. Javaslatba hozott szöveg: dig, mely a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, eljárásáról a képviselő-testületnek tesz indokolt jelentést, és ez utóbbi a jelentés vételénél 24 órai időnek közbevetése mellett a tárgyalást kitűzi és határozatot hoz. A főszolgabíró által kiigazított névjegyzék tartalma a kitételnek közhirré tételétől, a városi képviselő-testület határozata pedig a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan újabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, melynek határozata ellen felebbezésnek nincs helye. Mindkét esetre nézve azonban épen tartatik a belügyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbírálhassa. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a község területén és az ahoz közigazgatásilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó vétetik számba; továbbá az állami, felekezeti és magántanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, állatorvosok, bányászok, erdészek, gazdászok és gazdatiszteknek egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason mennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének között fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a képviselő-testületbe: az utóbbi bír elsőbbséggel. A ki több községben jön a legtöbb adót