Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

263. Jelenlegi szöveg: tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivannak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az illető törvényhatóság fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával határozni. III. FEJEZET. A községek jogairól és teendőiről. 22. §. A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statútumokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtja végre; c) rendelkezik a község vagyona fölött; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és közlekedési eszközökről; /) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a tüz- és közrendőrséget s a szegényügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 23. §. Rendezett tanácsú városok a 22. §-ban elősorolt jogokon felül : a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, mezei, hegyi, vásári, épitészeti és közegészségi rendőrséget; b) gyakorolják az árva- és gyámhatóságot, a községi árvák és gondnokság alatt állók uzám. 215 Javaslatba hozott szöveg: a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán .a vélemények kettőnél több felé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kivannak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az alispán fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával elsőfokban határozni és határozata a törvényhatósághoz, onnan pedig a belügyministerhez felebbezhető. III. FEJEZET. A községek jogairól és teendőiről. 21. §• A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statutomokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtja végre; c) rendelkezik a község vagyona felett; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; /) gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a mezei, a tüz- és közrendőrséget s a szegényügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 22. §. Rendezett tanácsú városok a 21. §-ban elősorolt jogokon felül: a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, hegyi, vásári, épitészeti és közegészségi rendőrséget ; b) eljárnak az ipar s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett