Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-263. Törvényjavaslat, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvényczikk és az ennek módositása és kiegészitéséről szóló 1876. évi V. törvényczikk módositása iránt

263. szám. 213 Jelenlegi izöveg : Javaslatba hozott szöveg : b) melyben született; c) melyben az utolsó öt év alatt leghoszszabb ideig tartózkodott; d) a lelencz, melyben találtatott ; e) a hadseregben szolgált vagy szolgáló egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből előállittatott, vagy a melyből önként belépett. 13. §. Az illetőségről egyesek szó- vagy Írásbeli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhívására a község tartozik igazolványt kiállítani, vagy az ügyet az illetőség megállapítása végett a felsőbb hatósághoz felterjeszteni. 14. §. Az illetőségi vitás ügyekben : a) ugyanazon járás (szakasz) községei közt elsőfokúlag a szolgabiró (dulló stb.), másodfokúlag az alispán (alkirálybiró stb.); &) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához (szakaszához) tartozó községek közt, valamint rendezett tanácsú városokra nézve elsőfokúlag az alispán (alkirálybiró), másodfokúlag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz. Két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek a belügyministerhez csak akkor van helye, ha az illetőség a törvényhatóság területén egyáltalában megtagadtatott. Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja (alkirálybirája), illetőleg polgármestere, a melynél a tárgyalás megindittatott, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére nézve megtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illetőség a kifejlett körülményekhez képest megállapíthatónak látszik. c) melyben az utolsó öt év alatt leghoszszabb ideig tartózkodott; d) a lelencz, melyben találtatott; e) a hadseregben való szolgálatra előállítva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből előállittatott, illetőleg önként belépett. Ha azonban egy egész család illetősége van kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján meg van állapítva vagy egyidejűleg állapítandó meg, valamennyi családtagra nézve, a netán már más illetőséget szerzettnek kivételével, az atya illetősége irányadó. 17. §• Az illetőségről egyesek szó- vagy írásbeli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhívására a község tartozik igazolványt kiállítani, vagy az ügyet, az illetőség megállapítása végett, a felsőbb hatósághoz felterjeszteni. 18. §. Az illetőségi vitás ügyekben: a) ugyanazon járás nagy- és kisközségei közt elsőfokúlag a főszolgabíró, másodfokúlag az alispán; 6) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához tartozó nagy- és kisközségek közt, valamint rendezett tanácsú városokra nézve elsőfokúlag az alispán, másodfokúlag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz. Az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabírói határozattól eltér, mindig, ha pedig azzal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész területén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozata, ha az illetőséget megállapítja, végérvényes. A közigazgatási bizottságnak a b) pont esetében másodfokon hozott határozata, ha az elsőfokú határozattól eltér, a belügyministerhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megállapítja, végérvényes.