Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.
Irományszámok - 1884-262. Törvényjavaslat, a köztörvényhatóságokról
194 262. szám. ságának megérdemelt gyümölcsét, valamint saját és családjuk jövőjét, ugy a méltányosság, mint az igazságosság szempontjából szükségesnek láttam biztosítani és pedig oly mérvben, a mely az általuk betöltött állás kiválóságával és fontosságával megfelelő arányban áll. Hogy a nyugdíjigény tekintetében a javaslat a főispánokat más államhivatalnokokkal szemben némi előnyben részesiti, az parlamentáris kormányrendszerünkben s a főispánoknak ebből kifolyó különleges s az állandóság jellegét nélkülöző állásában leli minden bővebb magyarázat nélkül indokolását. A főispáni titkári állomások rendszeresítésével, azon már fentebb érintett czélon kivül, hogy a főispánoknak a rendszeres hivatalos teendők végzésében állandó, és ezen teendők természetének megfelelöleg feltétlen személyi bizalmat érdemlő rendes munkaerő álljon rendelkezésükre, még annak elérését is tűztem ki magam elé, hogy a szorosan vett közigazgatási szolgálatban, a gyakorlat útján való alapos kiképzésre azoknak is mód és alkalom nyújtassák, kik az önkormányzati köteléken kivül kívánják tehetségüket és munkaerejüket a közigazgatás szolgálatában érvényesíteni, mely utón ezek oly gyakorlati jártasságot és az általános közigazgatás minden ágát felölelő tapasztalatokat szerezhetnek meg, melyek később a központi állami közigazgatás érdekében a központi kormányzat kebelében eredménynyel lesznek értékesíthetők. A javaslatba felvett pótlások és módosítások §-ok szerinti részletes indokolását a következőkben van szerencsém előterjeszteni. A{ 1. §-ho{. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény megalkotása előtt, a köztörvényhatóságok beosztása és elnevezése tekintetében fennállott állapotok tényleges fentartására vonatkozólag az 1870: XLII. t.-czikkbe felvett rendelkezések, a törvény életbeléptetése óta az által, hogy a vidékek, székek, kerületek vármegyékbe osztattak be (1876: XXXIII. t.-cz.) és némely szabad királyi és törvényhatósági joggal felruházva volt város megszűnt törvényhatóság lenni (1876 : XX. t.-cz.), más városok pedig időközben törvényhatósági joggal ruháztattak fel (1873: XI. és XXVII. t.-czikkek), végül az által, hogy a Királyföld rendeztetett (1876: XII. t.-cz.) lényeges változásokat szenvedvén, szabatos tájékozódás, valamint közszolgálati érdekekből indokoltnak és szükségesnek látszott a törvényhatóságok ez idő szerinti tényleges beosztásának és elnevezésének kitüntetése, mi végből ugy a megyei, mint a városi municipiumok névszerint felsoroltattak a javaslat 1. §-ában. A 2. §-ho^. A jelenlegi szöveg 1. §-ában a köztörvényhatóságok jog- és hatáskörére vonatkozólag általánosságban foglalt elvi kijelentések a javaslatba mint 2. §. vétettek fel. A jelenlegi törvény 1. §-ában, az ugyanazon törvény 88. §-ára való hivatkozás — ez utóbbi §-nak a javaslatból kihagyása folytán — a módositásból is kihagyandó volt, valamint a tényleges állapotokra való tekintettel mindenütt kihagyattak a javaslat szövegéből az eredeti szövegben a vidékekre, székekre, kerületekre, fő- és alkirálybirákra, fő- és alkapitányokra vonatkozólag foglalt hivatkozások is. A 3. §-ho{. A közigazgatási költségek megállapítására és a fedezetről való gondoskodásra vonatkozólag a jelenlegi törvény 2. §-ában foglalt rendelkezések a javaslat 3. §-ába a megyék háztartásáról szóló 1883: XV., és az új községi törvényre való hivatkozással — mint a melyek a köztörvényhatóságok háztartási ügyeire vonatkozólag részleges rendelkezéseket tartalmaznak — vétettek fel. Ugyancsak felvétettek a most emiitett két törvényre való hivatkozások a javaslat további szövegében mindenütt ott, a hol az azokban foglalt részletes rendelkezések szolgálnak irányadóul.
