Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-262. Törvényjavaslat, a köztörvényhatóságokról

262. szám. 173 Jelenlegi szöveg: Javaslatba hozott szöveg: Ha azonban ily esetben (t. i. kormányválság nélkül) önként mond le és lemondását akkor is fentartaná, midőn azt a belügyminister elfogadásra nem ajánlja és őt hivatalának folytatására Írásban felszólítja, vagy ha felmentését a belügyminister oly tény alapján ajánlja, mely az általános nyugdíjtörvény szerint az ellátási igény elvesztését vonja maga után, a főispán ezen minőségben eltöltött szolgálati idő alapj'án sem nyugdíjra, sem végkielégítésre igényt nem tarthat. A fentebbiek kivételével a nyugdíjazás, illetve végkielégítésre nézve a főispánnal, valamint özvegyével és árváival szemben az államtisztviselőkre nézve fennálló szabályok alkalmazandók. 57. §. A főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le. 58. §. A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a főispánok mellé a szükséghez képest titkári állomásokat rendszeresítsen. Hogy ezen titkári állások mily számmal és mely törvényhatóságokban rendszeresítessenek : az iránt évenkint az állami költségvetés utján tétetik intézkedés. A főispáni titkár a belügyminister által neveztetik ki, a ministeri fogalmazók és segédfogalmazók rangosztályába tartozik, ezekkel egyenlő fizetéssel és lakpénzzel, esetleg természetbeni lakással. Ugy kinevezését mint előléptetését, vagy egyik főispán mellől a másikhoz áthelyezését, a belügyminister, az illető főispán, esetleg főispánok meghallgatásával eszközli. A belügyministeriumban legalább 2 évig szolgált segédfogalmazóknak és fogalmazó-gyakornokoknak a főispáni titkári állomások betöltésénél előnyük van, s ezek főispáni titkárrá kineveztetésük esetében a belügyministeriumban szerzett igényeiket el nem vesztik.