Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-257. Vallás- és közoktatásügyi minister jelentése, a tárczájánál előfordult 1884. évi túlkiadások tárgyában

128 257. szám. Ezen költségek a kassai székesegyháznál 22,000 frtot, a bártfainál 4,500 frtot tesznek, mig a hitel túllépéséből még fenmaradó összeg legnagyobb részben a visegrádi Salamon-toronynál a múltból származó munkák költségeire 1880-ban előlegkép kiutalt 1,800 frt visszatérítésére és az aquincumi ásatásokra esik. Végül megjegyzendő, miszerint oly czélból, hogy a műemlékeknek a törvény által elren­delt fentartása lehetőleg a kincstárnak igénybevétele nélkül eszközöltethessék, a törvényben megemlített műemléki alap létesítése végett a tárgyalások a pénzügyministeriummal megindit­tattak s azok már legközelebb eredményié fognak vezetni. Ezeken kivül még csak a tanulmányi ügyek igazgatásának czíme mutat (a megtakarítás levonásával) tetemesebb, t. i. 14,817 frt és 5fi'/« krnyi túllépést, mely két rovatnak, a népneve­lési tanfelügyelőségeknek (14,378 frt 54 kr.j és a vizsgálati bizottságoknak (4,358 frt 13 kr.) terhére esik. A mi az elsőt illeti, az 1884. évi költségvetésben a népnevelési tanfelügyelőségek személyes járandósága gyanánt 166,070 frt, a dologi kiadásokra pedig 33,930 frt, összesen tehát 200,000 forint irányoztatott elő mint tényleges szükséglet. Nehogy azonban az 1883. évre ugyanezen czélra megállapított 194,000 frt összegnél magasabb javadalom vétessék fel a költségvetésbe, általános megtakarításul a 6,000 frt többlet pénzügyi szempontból levonatott azon reményben, hogy — miként a költségvetés indokolása emliti — sikerülni fog ezen összeget megtakariani. Kitűnt azonban évközben, hogy a megállapított tényleges 200,000 frt szükséglet tel­jesen igénybe vétetett s igy abból megtakarítani mit sem lehetett, sőt még ezen 200,000 frttal szemben is 8,378 frt 54 kr. túlkiadás merült fel. Ugyanis a népnevelési tanfelügyelőségek személyes járandóságai és az utazási, valamint az irodai átalányok, mint határozott összegekben megállapított illetmények nemcsak leszállít­hatok nem voltak, de több tankerület nagy kiterjedése miatt fel kellett emelni az utazási áta­lány összegét, hogy a tanfelügyelő legfontosabb kötelessége az iskolalátogatás pontos teljesíté­sénél a felmerülő költségeket fedezni képes legyen; másrészről a halmozott irodai teendők elintézésére több tanfelügyelőnél az irodai átalányok felemelése is elkerülhetlen volt, ugy hogy az átköltözködési és segélyezési kiadásokra fedezet alig állott rendelkezésre. A segélyezések és szolgálati tekintetekből hivatalból történt áthelyezéseknél felmerült átköltözködési költségek 1884. évben 2,579 frtot vettek igénybe. Betegségek, gyógyitási költ­ségek, a csekélyebb fizetésű tanfelügyelők és segédszemélyzetük nehéz anyagi viszonyai és temetési költségek elkerülhetetlenné tették a segélyezés nagyobb mértékét. A tanfelügyelők sok irodai teendőinek, különösen pedig a vezetésükre bízott tankerüle­tek tanügyi statisztikai adatainak egybeállitásának végzésére a meglevő személyzet többször elégtelennek bizonyult és az irodai személyzetet díjnokokkal kellett kiegészíteni. Állami iskolák felállításának tervszerű megállapithatása végett szükséges volt több tan­felügyelöt értekezletre berendelni. Mind e költségek teljesen felemésztették a megtakarításul előirányzott összeget, sőt azon túl is mentek. A tulajdonképeni túlkiadás gyanánt vehető 8,378 frt 54 krból még ezek után fen­maradó összeg a tanfelügyelők, segédtanfelügyelök és tollnokok illetményeinek felemeléséből keletkezett. A tanfelügyelök nagyobb része csekélyebb javadalmat élvezvén, a vidéki nagyobb városokban is fellépő drágaság és sok esetben lakás-szükség miatt elkerülhetlenül szükséges volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom