Képviselőházi irományok, 1884. IX. kötet • 241-287. sz.

Irományszámok - 1884-256. Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister jelentése, a tárczájánál előfordult 1884. évi túlkiadások tárgyában

104 256. szám. Hogy a lótenyészintézetek közgazdaságunk terén mily fontos szerepet viselnek, ezt fölös­legesnek tartom bővebben indokolni. Hogy az intézetek évről-évre mily mérvben fejlődnek az ország kiszámithatlan előnyére, e tekintetben van szerencsém hivatkozni az évi költségveté­sekkel benyújtott indokolásra. Jelenleg, midőn a — lótenyészintézetek még csak kis részben képesek az irányukban támasztott jogos igényeknek eleget tenni, — a fokozatos s esetleg ott, hol a hiány legérezhetőbb, a rohamosabb fejlesztést is akadályozni, egyértelmű volna oly hátramaradással, mely az eddigi sikert is az ország kimondhatlan kárára koczkáztatná. Az intézetek tovább - fejlesztésének szükségességét egyrészt, másrészt a költségvetési kiadási hitel elégtelenségét belátta a tisztelt képviselőház pénzügyi bizottsága is s véget vetni óhajtván azon eddigi állapotnak, hogy a kezelés évenként oly jelentékeny hiteltúllépéssel zárassék le, azon óhajának adott kifejezést, hogy a lótenyészintézetek előirányzata az eddigi tapasztalatból merített megbízhatóbb alapra fektettessék. Ezen, részemről is nagyon kívánatosnak elismert helyzetet előidézendő, az 1886. évi előirányzatot, az 1884. évinek irányában a rendes kiadásoknál mintegy 700 ezer forinttal felemeltem. Ezen általános indok mellett 1884. évben különleges tényezők is léptek előtérbe, melyek az intézetek pénzkezelési eredményét költekezési szempontból kedvezőtlenül befolyásolták, s ezek közt első helyet foglal el a gabonaáraknak rendkívüli csökkenése. A birtokok megfelelő jövedelmezését biztosítandó, egyrészt a termelés fokozására belter­jesebb gazdálkodás által, másrészt az áUathizlalásra kellett kiváló súlyt fektetni. Igaz, hogy a hizlalás czéljából bevásárolt szarvasmarhák és juhok vételára a kiadást nagyban emelte, de ezen üzletág meg is termetté gyümölcsét, mert a 25—40 százalékkal devalvált gabonaárak mellett is eléretett az, hogy az 1.625,782 frttal előirányzott rendes bevétel irányában csak 95,263 frt 84 kr. hiány állott elő s ha számításba vétetik az 1884. év végével készletben maradt mezei termények, igás- s haszonállatok álladékának értékgya­rapodása 472,833 frt227«kr., akkor előtűnik az előirányzattal szemben egyedül új befektetések árán elért kedvezőbb eredmény 377,569 frt 38V*kr. A ménesek létszámának szaporítása, — a tenyésztés érdekében több elsőrendű lónak, — és az éves méncsikóknak a tervezetnél nagyobb számbani bevásárlása, — a mén­telepek lóállományának a tervezett 2,100 darabon felül 80 darabbal történt szaporítása, — a fogarasi ménesbirtokon a tagosítás és erdörendezés keresztülvitele, — iparos műhelyek be­rendezése, — épületek és műmalmokon szükségessé vált gyökeres javítások, mind oly intéz­kedések, melyek a kiadásokat fokozták, de az ügykezelés érdekében mellözhetlenek voltak. Átmeneti kiadás, 3. czím. (Az > Adria* gözhajótársaságsegélyezése.) Az 1880. évi XXV. törvényczikkel jóváhagyott szerződés alapján a meghatározott szá­mon felül a nyugot-európai és a spanyolországi kikötőkbe teljesített hajójáratok külön díjazan­dók lévén, a forgalom növekedése folytán szükségessé vált külön számfeletti hajójáratok díja­zása idézte elő a beállott 26,400 frt hiteltúllépést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom