Képviselőházi irományok, 1884. VII. kötet • 239. sz.

Irományszámok - 1884-239. A magyar korona országainak állami zárszámadása az 1884. évre

301 Ebből tényleg felhaszn a) közigazgatási czélokra . 6) élelmezésre «) építkezésre d) szállításra «) anyagokra és szerekre . /) függő tartozásokra . . g) kórházi költségre . . h) vallás és tanügyekre í) népkonyhára (vöröskereszt) h) földek megváltására . . V) mérnöki költségre . . m) különfélékre együtt ellenben bevételeztetett 1. szállítási költségek me^térifése fe jében 279 frt 21 kr. 2. a népkonyha költségeire befolyt téritmények ezímén .... 700 » — » együtt . . . . _. ennek betudásával a tiszta tényleges kiadás áltatott: 41.527 frt 18 kr 59.082 » — »' 14.572 » — » 4.582 » - > 4.108 423 20.910 4.780 21.571 11.300 9.098 500 15 53 73 43 95 192.455 frt 97 kr.; 997 21 191.458 frt 76 kr. Ezen kiadásra nézve a pénzügyminister ur a következő »indokolást* közölte: A bukovinai székelyeknek a hazában való megtelepítése iránt az 1883. év folyamában országszerte indult mozgalom a Bukovinába szakadt székelyek jókora részét arra csábította, hogy megválva ottani lakhelyétől, s azon földtől, a mely egy évszázadon át otthona volt, tömegesen visszatérjen a magyar hazába. E hazavándorlás sok tekintetben korai volt, mert noha az aldunai VI. és VII. öblözetnek a Duna áradásai ellen eszközölt biztosítása azzal a czélzattal vétetett foganatba, hogy annak területére telepitvények létesíttessenek, s a telepek alkotására első sorban a magyar elemre irányult a figyelem, a kérdéses dunai öblözetek az 1883. év nyarának végén, a mikor a bukovinai székelyek hazavonulása kezdődött, az említett, s bár akkor már a Duna árja ellen töltésekkel védett dunai öblözetek nem valának még abban az állapotban, hogy betelepítésük további előmunkálatok nélkül akadálytalanul teljesedésbe mehetett volna. A hazavándorolt bukovinai székelyeknek az aldunai VI. és VII. öblözetben megérkezte tehát meglepetésszerűleg hatott, s még készületlen állapotra talált; de a közvélemény határozott nyilatkozata oly nyomatékosan követelte a hazaérkezettek megtelepítését, hogy a kormánynak a már nemzeti becsületkérdéssé tett ügyet egész erélylyel felkarolnia, s habár tetemes áldozatok árán is, a legmesszebb menő intézkedéseket és rendszabályokat életbe léptetnie kellett, nehogy az egész mozgalom a haza és a nemzet szégyenére csúfos kudarczot valljon. Hogy a telepítést eszközölni lehessen, mindenekelőtt a Duna árja ellen már védett öblözeteknek a belvizektől való mentesítését, s a belvizek szabályozását kellett foganatba venni, hogy ez utón a telepállományok alakítására, s eke\