Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-176. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, magánosok elleni erőszak bűntettével vádolt dr. Rácz Géza országgyülési képviselő mentelmi ügyében
1/6. szára. 27 ki lerogyott; majd fölemelkedve az oda siető csendőrség védelme alatt véres fővel menekülhetett újabban a városházához, a hol sebeit, melyek a vizsgálati iratokhoz 171. szám alatt csatolt orvosi látlelet szerint tiz napi gyógyulási időt igényeltek — bekötözték és ápolás alá vették. A vért látott tömeg, melyet még azzal is igyekeztek a szólni kivánó képviselők ellen felingerelni, hogy azok nem csupán zsidóbarátok, hanem egyszersmind Czeglédet a kormány kezébe akarják játszani, erre valóságos dühhel rohanta meg a városház bejáratát, hol a városi őrök és a csendörök csak teljes erőfeszítéssel, csaknem lövésre kényszerítve voltak képesek a tolongást visszatartani. Ugyanezen idő alatt az emelvényen levők biztatása folytán fékevesztett tömeg más erőszakoskodást is követett el, nevezetesen: előbb egy felkiáltásra >e{ Hermán Ottó, üssétek agyon /« a nevezett képviselőt rohanta meg s csak bottőrének kihúzása s báró Prónay Gábor felemelt vasbotja gátolta meg a fenyegető tettlegességet, utóbb egy más ponton alig egy percznyi időközzel, egy ki nem puhatolhatott egyén felkiáltására >e{ nyomtatja a Ceglédet, üssétek agyon!'« Gebei Endre nyomdászt támadta meg egy botokkal fölfegyverkezett csoport s midőn a megtámadott futásnak eredt, egy közel 50 főre felszaporodott tömeg két utczán keresztül kergette, mig Piros József czeglédi lakos házához bemenekülhetett, hol csak a háziak ébersége s az elég jókor megérkezett rendőrök védelme mentette meg az agyonveretéstöl, mert a felbőszült néptömeg azon lármás felkiáltásokkal: *ide futott be, hu\\uk ki, üssük agyon a {sidót!< a kaput döngetve, már a házba akart betörni. Ugyancsak az emelvény körül az ünnepély díszének emelésére felkért s kibontott zászlója alatt közeledő dalárdát fenyegető kiáltásokkal űzték vissza azon okból, mert az előző héten Verhovay Gyula által tartott beszámoló beszédhez meg nem jelent. Végül ugyanezen jelenetek alatt egy Szabó Ferencz nevezetű ember gróf Kornis József czeglédi uradalmi főtisztet támadta meg és kihasitással fenyegette. S a népnek ezen korlátot nem ismerő kitörései mindig új és új tárgyat kerestek, mígnem a készen álló huszárság előhivatván, a tömeget fegyveres erővel szétrobbantotta s a megzavart rendet némileg helyreállította. Az ezek alapján a kecskeméti királyi törvényszék hatáskörében megindított s legnagyobbrészt befejezett bűnvizsgálat nyomán, Katona Béla királyi alügyész, múlt 1884-ik évi augusztus 2-án ~B-' sz. a. kelt s a kecskeméti királyi törvényszékhez intézett vádiriditványával, Csatár Zsigmond és társait, szám szerint 21 egyént, közöttük dr. Rácz Géza országgyűlési képviselőt is a büntető-törvénykönyv 172,, 176., 301. és 478. §-aiba ütköző bűntettek és vétségek miatt vád alá helyeztetni kéri. Dr. Rácz Gézára vonatkozólag, kit a büntető-törvénykönyv 176. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak bűntettével vádol, indokul azt hozza fel, hogy a zavargások előidézésében való részességére vonatkozólag Kádas Mihály kihallgatott tanú terhelőleg vallott, továbbá azt, hogy azon határozott beismerésével szemben, miként a Czegléden lefolyt zavargások alkalmával a Kossuth-téren felállított emelvényen jelen volt számos tanú bizonyítja, hogy az emelvényen levők az izgató kiáltozásokban és fenyegetőzésekben kivétel nélkül mind részt vettek. A büntető eljárás ezen stádiumában, a vádinditvány beterjesztése után, de annak bírói elintézése előtt történt, hogy a budapesti királyi főügyészi helyettes, az eljáró kecskeméti királyi ügyészséget 6657./1884. sz. alatti megkeresvényében arról értesiti, miszerint a czeglédi zavargások egyik szereplője, Csatár Zsigmond ellen, a pestvidéki kir. törvényszék előtt egy a czeglédi bűnpert megelőző időből származó Tóth József tanfelügyelő által indított régibb bűnper van folyamatban, s miután ez esetben, a megelőzés elve alapján, vádlott Csatár Zsigmondra nézve a pestvidéki királyi törvényszék válik illetékessé, utasítja az illető királyi ügyészséget, hogy a kecskeméti kir. törvényszék előtt folyamatban levő vizsgálat befejeztével, a
