Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-208. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése, „a bihari és békési helyi érdekű vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában” benyujtott törvényjavaslatra vonatkozólag

208. szám. 167 Melléklet a 208. számú irományhoz. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése, a közmunka- és közlekedésügyi minister által beadott, „a bihari és békési helyi érdekű vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában" szóló törvényjavaslatot illetőleg. A közlekedésügyi bizottság ezen törvényjavaslatot megvizsgálván, ugy találta, hogy a törvényjavaslat 1. §-ában felsorolt vasutak közül a Székelyhidtól, Margittáig s Nagyváradtól a Kóti pusztáig terjedő vonalak egészen az 1880: XXXI. 0

i.-ez. rendelkezése alá esnek; minthogy azonban a nagyvárad-érmihályfalvai vonal két vasutat köt össze s az állam hozzájárulását is igényli, minthogy továbbá az 1880 : XXXI. t.-cz. 10. §-án túlmenve, mindezen vasutakra, sőt a békési vasútra nézve is megengedtetik, hogy azok segélyezése érdekében, a megfelelő törvényhatóságok közmunka-alapjuk terhére legfeljebb 50 év alatt törlesztendő kölcsönöket engedhessenek, ennélfogva a bizottság csak helyesli a közmunka- és közlekedési minister úr azon eljárását, hogy a jelzett vasutak engedélyezhetésére a törvényhozás előleges felhatalmazását kérte. Az előleges felhatalmazás formáját illetőleg a bizottság már álláspontjátaz előző 161. sz. s a >mátrai< helyi érdekű vasútra vonatkozólag beadott törvényjavaslatot tárgyaló jelentésében kifejtette, — s ennélfogva e halyütt csupán a jelen törvényjavaslat érdemi intézkedéseire terjeszkedik ki. A nagyvárad-érmihályfalvai vonalrésznek stratégiai szempontból két évre felosztva engedélyezett 300,000 forintnyi állami segélyt a bizottság indokoltnak találja; mert sokkal helyesebbnek tartja a stratégiai czél biztosítása mellett az ország egy oly gazdag, de úti hálózatában oly szegény vidékének, mint az Érmeilék, egyúttal lehetővé tenni, hogy legalább vasúti közlekedése legyen, mint kétszer annyi befektetést tenni egy meglévő régi vonalrészen a második vágány létesitése által. A bizottság helyesli azt is, hogy a törvényjavaslat a fenforgó speciális viszonyokat tekintve, a 3. és 4. §-ban körülirt vasutakat illetőleg a megfelelő törvényhatóságoknak megengedi, hogy ezen vasutak segélyezése czéljából az 1880: XXXI. t.-czikken túlmenve, legfeljebb 50 év alatt törlesztendő kölcsönt köthessenek. A bizottság ugyanis csak örömmel üdvözli, ha a tőrvényhatóságok oly vasutak létesitése czéljából, melyek bár ha helyf érdekűek is, de az egész törvényhatóság közlekedési érdekeit előmozditják — áldozatokat hoznak s ennek