Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-205. Törvényjavaslat, a bihari és békési helyi érdekű vasutaknak engedélyezésére és segélyezésére vonatozó felhatalmazás tárgyában

154 205. szám. kezett más vállalkozókkal a bihar-békési helyi érdekű vasutak kiépítése iránt folytatott tárgyalások kiválólag azon okból, mert az államtól különböző ezímeken majdnem 1 milliót meghaladó összeg erejéig igényelt segély engedélyezhetőnek nem találtatott, sikerre szintén nem vezettek; Biharmegye törvényhatósága s az ezen megyebeli érdekeltség, belátva a nagy kiterjedésű hálózat együttes kiépitésének lehetetlen voltát, abban állapodtak meg, hogy egyelőre csakis a saját megyéjük területére szőritkozó vasúthálózat kiépítése kiséreltessék meg. Ezen megváltoztatott eljárási mód már is eredményre vezetett annyiban, a mennyiben egy Nagyváradtól kiágazó vonalnak, mely azonban az eredeti programmban benn nem foglaltatott, tudniillik a nagyvárad-belényes-vaskóhi helyi érdekű vasútnak kiépítése időközben a megye közönségének 300,000 frtnyi hozzájárulása mellett tényleg biztosíttatott. Erre vonatkozó jelentésünket bátrak voltunk annak idején a törvényhozáshoz benyújtani. Az eredeti programm keretébe tartozó egyéb vonalak kiépitésének elősegítése és biztosítására pedig a megye törvényhatósági bizottsága a fond perdu 700,000 frtnyi segélyt, a magán érdekeltség pedig szintén a fond perdu fizetendő s részben csak a pálya megnyitásától számított 10 év alatt lerovandó 230,000 frtnyi hozzájárulást helyezett kilátásba. Ezen újabb alapokon a megye és érdekeltségnek sikerült azután a vasút kiépítésére vállalkozókat találni. Ugyanis Móricz Pál, Kohner Adolf fiai és Brüll Henrik és fiai érdektársak részéről a megye és az érdekeltség hozzájárulásával megállapított s tisztán Biharmegye területére szorítkozó következő vasutvonalak kiépítése terveztetik, úgymint: a) a m. kir. államvasutak nagyváradi állomásából kiindulva, 30 kilométer hosszban a nagyvárad-püspökladányi vonal mentén a Várad-Püspöki község melletti 46. számú őrházig, s innen elágazva, Bihar, Nyüved és Ér-Diószeg érintésével s a Berettyó folyó áthidalásával, Székelyhidon s innen észak felé folytatva, az Érvölgyön át Ér-Selind érintésével Ér-Mihályfalváig, mint a magyar északkeleti vasúthoz csatlakozó végpontig vezetendő helyi érdekű fővonal (hossza 58'3 km.); b) e fővonalból Székelyhidnál kiágazva, az Ér- és Berettyó-völgy közti vízválasztói magaslaton át, a Berettyó-folyó mentén Apát-Keresztúr és Vedres-Ábrány érintésével Margittáig, mint végpontig vezetendő szárnyvonal (hossza 24-9 km.); és c) a nagyváradi állomásból kiindulva, 6 kilométer hosszban a magyar királyi államvasutak nagyvárad-csabai vonala mentén az Iklód puszta melletti őrházig s innen elágazva Újpalota, Gyires, Kőrösszeg, Szakái és Kornádi községek határain keresztül, a Sebes-Kőrös folyó mentén a békésmegyei úgynevezett >Négyes határban < fekvő Kóti pusztáig, mint ideiglenes végpontig vezetendő szárnyvonal (hossza 45*6 km.), mely végpontnál esetleg csatlakozás éretnék el a Békésmegye területén tervezett s netán kiépítendő helyi érdekű vasutakkal. Az összesen 128-8 kilométer hosszban tervezett vasutak költségeihez való hozzájárulásképen Biharmegye törvényhatósága, a mint már előbb emlittetett, közmunka-váltsági alapja terhére 700,000 forintnyi segélyt szavazott meg, s ez alapon a vasutak kiépítése iránt a nevezett consortiummal lépett előegyezményre, mely consortium a vasutak kiépítésére a megyei hatósággal szemben az esetre kötelezettséget is vállalt, ha az állama vasútépítés költ ségeihez a postaszállitásért nyújtandó törvényes hozzájáruláson felül, törzsrészvények átvétele ellenében legalább 500,000 forintnyi segélyt nyújtana, azzal indokoltatván az állam irányában emelt ezen igény, hogy a nagyvárad-érmihályfalvai vonal kiépítése folytán a püspök-ladánydebreczeni vonalrészen a második vágánynak hadászati szempontokból máskülönben szükséges lefektetése mellőzhető levén, ez utón az állam az igényelt segélynél jóval nagyobb összeget íog megtakaríthatni.