Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.
Irományszámok - 1884-173. A képviselőház közlekedésügyi bizottságának jelentése, „a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról” valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztositásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában
173. ?zái). 7 Nem tehette magáévá a bizottság ezen nézetet, egyrészről, mert — eltekintve az ily osztályozás helyes kivitelének legyözhetlen nehézségeitől — nem tarthatta igazságosnak azt, hogy a közös költségen megindított müveletek, a melyek — mint a malomgátak eltávolítása — a társulati érdekeltség egyik részének helyzetét javították, további folytatásukban kizárólag az érdekeltség ama másik részére nehezedjenek, a mely az eddigi munkálatoknak csak hátrányos következményeit érezte; — másrészről pedig azért, mert a közlekedési ministerium műszaki közegeinek véleménye szerint, már a jelen törvényjavaslatban contemplált 6.600,000 frtot igénylő munkálatok is hatásukat az ármentesítés tekintetében — habár különböző mértékben — az érdekeltség egész területén éreztetni fogják. Miután továbbá a törvényjavaslatnak bizottságilag megállapított szövege szerint gondoskodva van arról, hogy az osztályozás és a teherviselési kulcs addig is, a míg a szabályozás teljesen befejeztetik, az ezen törvény által elrendelendő munkálatok folytán elért haszon arányában ideiglenesen rectificáltassék, — azért a pénzügyi bizottság nem találta igazoltaknak azok aggályait, a kik az egyetemes szabályozási terv sürgősebb felének elkülönített végrehajtásában az érdekeltség egy részének igazságtalan megterheltetését látják fenforogni. Nem ezen okból tehát, hanem mert tudomásával bír a bizottság annak, hogy a szabályozási mű teljes eredménye, annak ugy ármentesitési, mint belviz-levezetési és vízhasznosítási hatása az egész szabályozási terv teljes kivitelétől van föltételezve — a maga részéről is kívánatosnak tartja a megkezdett szabályozás folytatását és azon reményének ad k'fejezést : miszerint sikerülend a kormánynak a szabályozási mű még hátralevő 5.500,000 frtos részének mielőbbi megvalósítására vezető leghelyesebb módozatot szintén megtalálni. Ugyancsak az érdekeltek iránti méltányosság szempontjából készséggel hozzájárult a pénzügyi bizottság a közlekedésügyi bizottság által javasolt új (9-ik) szakasz fölvételéhez, a melyben a maximalis megterheltetés elve, illetőleg az annak alapján igénybe vehető kedvezménynek már az 1884. évi XIV. törv.-czikkben kimondott szabálya a Rába-vidéki érdekeltségre is kiterjesztetik. Áttérve a törvényjavaslat pénzügyi részére, a bizottság kívánatosnak tartotta volna, hogy az itt contemplált pénzügyi műveletnek alakja, természete és feltételei részletesen állapíttassanak meg, ugy a hogy ez korábbi hasonló törvényeinkben is történt. Tekintetbe véve azonban a fenforgó ügynek különböző figyelmen kívül nem hagyható szempontok által különben is complicált voltát, nem akarván gyakorlatilag meg nem valósitható határozmányok által az eredményt koczkáztatni, helyesebbnek találta a bizottság általánosabb természetű határvonalaknak törvénybe iktatásával megelégedni, a melyek mindazáltal ugy az államkincstárnak túlságos mérvű és a törvényhozás által nem szándékolt igénybevétele, valamint az érdekelteknek túlterheltetése ellen is kellő biztosítékul szolgálnak. A javaslat szerint a pénzügyminisier úr felhatalmazandó volna, hogy a Rába és mellék folyói szabályozásának költségeire 6.600,000 írtban, Győr város és Györsziget község árvédelmére szükséges munkák költségeire 426,000 frtban, összesen tehát 7.026,000 frtban előirányozott effectiv szükséglet fedezése czéljából, megfelelő mérvben a Rábaszabályozó társulat érdekeltségéi, illetőleg Győr város és Győrsziget községét terhelő kölcsönt vehessen fel, a mely összegből a Rábaszabályozó társulat érdekeltségét terhelő rész a társulat ártérfejlesztése alapján megállapított terület lekötése által is biztositható. A bizottság bár teljes tudatában van azon áldozatnak, a melyet az állam az illető vidék érdekében elvállal, mindazáltal, hogy az illetőknek helyzetén a munkálatok tartamára számított 6 évi idő alatt lehetőleg könnyítsen, hozzájárult a törvényjavaslat azon intézkedéséhez, mely szerint az ártéri birtokosok a Rába-szabályozási kölcsönrész időközi kamataihoz évenkint és katastralis holdankint átlag csak 15, illetőleg 25 krral járuljanak, a hiányzó összeget pedig az állam pótolja; — a mely intézkedésből az államra hárulandó teher — tekintettel arra-, hogy
