Képviselőházi irományok, 1884. VI. kötet • 173-238. sz.

Irományszámok - 1884-187. A vizjogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

102 187. szám. 167. §. A tárgyalás szóbeli. A tárgyalásról jegyzőkönyv vezetendő, melyben a felek vagy megbizottjaiknak nyilatkozatai röviden felveendők. A jegyzőkönyv a tárgyalásban résztvevők által aláírandó; az aláírás megtagadásának oka megemlítendő. 168. §. A helyszíni tárgyalásnál a munkálat ellen felmerülő nehézségek elhárítására, különösen pedig a nyújtandó kártalanításra nézve, egyezség kisérlendő meg és ha az egyezség létrejön, annak pontozatai a jegyzőkönyvbe felveendők. Ha ez nem sikerülne, a felmerült kérdések: a munkálat ellen felhozott érvek, a kivitel módozata, az egyesek érdekeltsége s a netán szükséges szolgalmak kimerítően tárgyalandók. 169. §. A tárgyalás befejezése után a munkálat engedélyezése iránt indokolt határozat hozatik. A határozat a munkálat kiterjedését, módozatait és feltételeit, különösen az időt, a mely alatt a munkálat az engedély különbeni elvesztésének terhe alatt végrehajtandó, a szükséges területek átengedését és szolgalmakat állapítja meg. Ez a határozat az érdekeltekkel a 165. §-ban megállapított módon közlendő. 170. §. Az engedélyezési eljárásnál felmerülő költségek az engedélyért folyamodót terhelik s általa előlegezendők. Magánfelek egyéb ügyeiben felmerülő eljárási és tárgyalási költségek azon fél által viselendők, mely fél az eljárás megindításáért folyamodott, avagy mely fél az eljárásra hibája s nevezetesen konok akadékoskodása által okot szolgáltatott. Az eljáró közigazgatási hatóság határoz a felett is, hogy közös érdekeltség esetén a költségek az egyes érdekeltek által miJy arányban viselendők és hogy a vesztes fél hibája által az ellenfélnek okozott költségek mennyiben terítendők meg. A törvényes rendelkezések áthágása által okozott vizsgálati költségek mindig azt terhelik, ki hibásnak találtatott. Az eljárási és tárgyalási költségek közigazgatási utón szedetnek be, illetőleg a közadók módjára hajtatnak be. 171. §• A határozat a nyújtandó kártalanítás nagysága és módozata iránt is intézkedik. A kártalanítás összegét, ha egyezség jött létre, a felek kölcsönös megegyezése, ennek hiányában, a kisajátítás esetében az 1881. évi XLI. t.-czikkben jelzett, minden más esetben a közigazgatási hatóság állapítja meg. Ha az érdekeltek vagy a jelzálogos hitelezők a kártalanításra vonatkozó határozatban meg nem nyugosznak, a közigazgatási hatósági határozatban megállapított kártalanítási összeg az illetékes birtokbiróságnál letéteményezendő. A kártalanítás összege a jelen törvény 60. és 62. §-ai alapján a kisajátítási törvényben a kártalanításra nézve megállapított eljárás megfelelő alkalmazása mellett az illetékes birtokbiróság által állapítandó meg. Ha ingatlan terület terheltetik szolgalommal, a közigazgatási hatóság által megállapítandó kártalanítási összeg kisebb nem lehet, mint az illető terület adókatasterben felvett jövedelmének ötvenszeres összege.