Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-170. A „főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a főrendiház által a "felsőház szervezéséről" szóló törvényjavaslaton tett módositásokról

374 170. szám. A képviselőház által eredetileg megállapito't szöveg. o'y földbirtoknak telekkönyvileg bekeblezett tulaj­donosai vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek egyenes állami földadója, a rajta lev'ó gazdasági épületek házosztályadójával együtt, az 1885. évre az újföld­adó-kataster alapján eszközölt adókivetés szerint, legalább 3,000 frtot tesz osztrák értékben. Ezen intézkedés áll a volt erdélyi nagyfejede­lemségben éld magyar főrendi (gróf, és bárói) családok tagjaira, is, tekintet nélkül arra, hogy birtokaik a magyar szent korona birodalmának melyik részében feküsznek. Azon főrendi családokra nézve, melyek­nek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendi­házban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a mon­archia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és sza­vazattal, megállapíttatik, hogy ha az ezen §. b) pontjában emiitett vagyoni képesítéssel a ma­gyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar felsőházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s min­denkorra kizárólag a magyar felsőházban akar­ják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meg­haladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételé­től számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közli. c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás útján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (her­czegi, grófi, bárói) czímen kivűl, Ő Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös felsőházi tagság jogát is külön adomá­nyozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a felsőházi tagság jogával, a mi­nistertanács /elterjesztésére, csak a törvény­hozás útján ruházhatók fel. A bizottság által újabban ajáhlott szöveg. férfi tagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is oda­számítva a magyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvi tulajdonosai és haszonélvezői, vagy élet­fogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek az 1885. évre az új földadó-katas­ter álapján megállapított egyenes állami földadója a rajta levő lakházak és gazdasági épületek házosztály ­adójával együtt legalább 3,000 frtot tesz osztrák értékben. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozá­sában is bírhatnak üléssel és szavazattal, meg­állapíttatik, hogyha az ezen §. 6) pontjában em­iitett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak-, a magyar főrendiházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizá­rólag a magyar főrendiházban akarják gyako­rolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételé­től számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a főrendi­ház elnökével közli. c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás útján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (her­czegi, grófi, bárói) czímen kívül, Ő Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örö­kös főrendiházi tagság jogát is külön adomá­nyozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a főrendiházi tagság jogával, a ministertanács elterjesztésére, csak a tör­vényhozás útján ruházhatók fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom