Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-165. Kivonatok, a főrendiház 1885. évi márczius hó 23-án, 24-én, 26-án és 27-én tartott 26., 27., 28. és 29-ik üléseinek jegyzőkönyveiből "a felsőház szervezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

165. szám. 31/ A kiváló méltóság s a kegyelettel őrzött nemzeti hagyományok továbbra is díszes helyet igényelnek az ország zászlósai s a koronaőrök számára, de ezek mellett a történelmi múlt s a nemzeti közérzület a születési és pedig Erdély uniója folytán egyszersmind az ottani aristocratiára is utal. Azonban figyelemmel arra, hogy a fó'rendiház tanácskozásaiban való személyes résztvétel anyagi áldozatokkal kapcsolatos, már azért is, hogy a stabilitásban rejlő erő kiszámíthatlan esélyek folytán ne csökkentessék, szükséges, hogy az e reszbelí kötelezettség csak azokra szoritiassék, kiknek anyagi helyzetük annak pontos teljesítését lehetővé teszi, s ez által és a nemzettel őket anyagilag is elválaszthatlan érdekközösségbe hozó nagyobb földbirtokaik következtében a nemzetet azon hitben, hogy a magyar állam eszméjének méltó letéteményesei s a körültekintő, fokozatos haladásnak biztosítékai, megerősítik. A katholikus főpapság törvényhozói fényes állását egész nemzeti multunk bizonyítja, az « 1608. évi kor. ut. I. t.-cz. pedig kifejezetten is biztosítja. Ez és méltóságuk és hivatásuk folytán az egyházin kivül a társadalmi élet számos mozzanatára kiható befolyásuk még az esetben is méltó helyet jelölne ki számukra, ha a történelmi fejlődés teljes figyelmen kivül hagyásával vitetnék keresztül a főrendiház reformja. Habár nem vonható kétségbe a czímzetes püspököknek fontos állásuk a múltban, mégis figyelmet érdemel, hogy egyházi s társadalmi befolyásuk ma már nem hozható párhuzamba a többi főpapokéval s azért nem czélozzuk mi sem azt, hogy a főrendiház szervezetébe bevonassanak. Ezzel kapcsolatosan nem kerülheti ki a figyelmet, hogy az 1848. évi XX. t.-cz. a törvényesen bevett keresztény hitfelekezeteknek viszonosságot biztosit. Figyelemmel arra, hogy a görögkeleti román és szerb egyházak képviseletét az 1868. évi törvényhozás megállapodásai értelmében jelen törvényjavaslat is fentartja, a törvényesen bevett evang.-református, az ágostai evangélikus s az unitárius vallások képviseltetésének jogosultságát készséggel elismerjük. Ami az izr. hitfelekezetnek képviseltetését illeti, szótöbbséggel hozott határozatunk folyományául már itt kívánjuk jelezni, hogy e részben nem helyezkedhetünk a ministerelnök úr ő Nagyméltósága által fentartott álláspontra. Az izraelitáknak nem lévén oly országosan elismert elöljáróik, mint a többi felekezeteknek, kik jogosulva volnának a felekezetet a főrendiházban képviselni, képviseltetésük tekintetéből a javasolt módon gondoskodni nem lehet. A mind fontosabb állásuknál fogva a főrendiház kebelébe szintén teljes indokoltsággal besorozott fiumei kormányzó s főbb birósági tisztviselőkön kivül az eddig méltatott elemek azok, melyekkel a történelmi fejlemények, s a törvényhozás újabb alkotásai folytán a főrendiház szervezése alkalmából számolni lehetett és kellett. Ezek mellett elismerjük annak szükségét, hogy mód nyujtassék a főrendiházba leendő bejutásra azoknak is, kik a fennebbi alapokon a főrendiháznak tagjai nem lehetnének. Kívánatosnak tartjuk azonban, hogy ezek sem essenek a stabilitás szempontjából kifogás alá, és továbbá főleg azt, hogy a bejutás alapját a kiváló érdem, czélzatát pedig a főrendiház tekintélyének öregbítése képezze. Ennélfogva midőn a főrendiház szervezetének keretébe illő kinevezési rendszer elvét ezen határok közt elfogadásra ajánljuk, még csak azt jegyezzük meg, hogy a főrendiház függetlenségének megőrzése tekintetéből tartjuk szükségesnek, hogy a kinevezettek száma határozottan állapittassék meg és pedig ugy, hogy az nagy ne legyen, továbbá, hogy a kinevezések sem egyszerre, hanem bizonyos fokozatban eszközöltethessenek. Ezek után röviden jelezve azt, hogy a főrendiházi tagsági jog gyakorlatának a politikai többi jogok gyakorlatához képesti szabályozását nemcsak igazoltnak, hanem a ház méltósága érdekében kikerülhetlennek tartjuk, a kezdeményezési jognak a törvényhozás másik házával szembeni tisztázását illetőleg pedig a részleteknél fogunk nyilatkozni: az előrebocsátottaknál fogra és azok alapján ajánljuk a szóban forgó törvényjavaslatnak általánosságban leendő elfogadását