Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-151. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

134 151. szám. igényét szintén nem érvényesítheti, s ha már állandó ellátásban részesül, azt elveszti, gyer­mekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak s szülők nélküli árvákul tekintendők. 36. §. Az állami tisztviselők özvegyei, ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámít­ható javadalmazásának (6. §. b) pont) 600 frtjáig ennek 50%-át; ha pedig a férj beszámítható illetményei 600 frtot meghaladnak, az első hatszáz forint után 507<>-ot, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20%-ot kapnak özvegyi nyugdíj fejében; az özvegyi nyugdíj összege azonban — nevelési járulék nélkül — évi 2,500 frtot meg nem haladhat. A pénzügyőr, csendőraltiszt és szolga özvegyének ellátása a férj beszámítható utolsó javadalmazásának egyharmad részéből áll. Ugyancsak a férj beszámítható utolsó javadalmazásának Vadában részesitendők a 27. §-ban felsoroltak özvegyei, kivéve a napszámosok és munkások özvegyeit, kik ellátásra igényt nem tarthatnak. 37. §. A ministereknek, az állami számvevőszék elnökének és az államtitkároknak özvegyei a 34. §. a), 6), c) és 35. §. 4. és 5. pontjaiban meghatározott feltételek mellett, az esetben is állandó ellátásra tarthatnak igényt, ha férjök ezen minőségekben csak három évig szolgált, tekintet nélkül arra, vájjon a férj a 'tényleges szolgálatban, vagy nyugdíjazott állapotban halt-e meg. Az özvegyi nyugdíj összege, ha az özvegy a férj hosszabb szolgálati idejénél fogva magasabb nyugdíjra igényt nem tarthatna, a minister és az állami számvevőszék elnökének özvegye részére évi 2,000 írtban s az államtitkáré részére 1,000 írtban állapítandó meg. 38. §. Az özvegy özvegyi nyugdíjából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házas­ságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 39. §. Azon özvegy, kinek a jelen törvény értelmében folytonos ellátásra van igénye és kinek férje halálakor legalább három még anyai ellátásban álló gyermeke van, illetőleg teher­ben van, akár édes, akár mostoha gyermekei azok, azon gyermekei számára, kik a szabályszerű kort (41. §.) még nem érték el, ha az elhalt férjtől, vagy szintén igényjogosult korábbi férjtől származnak, szabályszerű koruk elértéig nevelési járulékot is kap. Nevelési járulékot kapnak továbbá — tekintet nélkül számukra — a törvény által meghatározott kort még el nem ért szülőtlen árvák is, ha anyjok s illetőleg mostoha anyjok atyjok után folytonos ellátásra igényt tarthatott volna. Ha az özvegynek állandó ellátásra van igénye, az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szolgálat ideje alatt vagy nyugdíjas állapotban nemzettek-e, a nevelési járulékra befolyással nincsen. 40. §• A nevelési járulék az anya járulékát képezi s azzal nem a gyermek, hanem az anya s esetleg a gondnok vagy gyám rendelkezik. 41. §. Állami tisztviselők figyermekei 20 éves, leánygyermeki a 18 éves, altisztek és szolgák figyermekei 16 éves, leánygyermekei pedig 14 éves koruk betöltéséig részesülnek a nevelési járulékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom