Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.

Irományszámok - 1884-151. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról

180 151. szám. esetek bármelyikében élete fogytáig, illetőleg egészsége helyreálltáig, a d) alatti esetekben netaláni újabb alkalmaztatásáig járó nyugdíjra tarthat igényt. Nevezetesen: a) ha testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességeinek teljesítésére vég­legesen vagy legalább tartósan képtelenné válik; b) ha 65-ik évét betöltötte; c) ha a köteles szolgálati időt kitöltötte; vagy d) ha hivatalok vagy állomások szervezése vagy azok megszüntetése következtében, vagy ellene hozott fegyelmi itéiet folytán megfelelő állomásra el nem helyezhető. 21. §• A nyugdíjazás büntetésből nem történhetik s az előző §-ban felsorolt eseteket kivéve az igényjogosult azt maga sem kérelmezheti. Ennélfogva a testi vagy lelki fogyatkozás miatti szolgálat-képtelenség mindig közható­sági orvos bizonyítványával igazolandó, jogában maradván a nyugdíjazó hatóságnak az orvosi bizonyítványban foglaltak valódiságát felülvizsgáltatni. Ha a szolgálat-képtelenség állandó jelleggel bir, a nyugalomba helyezés véglegesen történik, ellenben habár tartós, de csak időleges jellegű szolgálat-képtelenség esete forog fenn, csak ideiglenes nyugalomba helyezésnek van helye. A kik 65. evőket betöltötték, vagy pedig a köteles szolgálati időt kiszolgálták, akár saját kérelmökre, akár felettes hatóságuk kívánatára szolgálat-képtelenségük külön megálla­pítása nélkül is nyugdíjazhatok s ez esetben végleges nyugalomba helyezendők. Ellenben azok, kik csak azért nyugdíjaztatnak, mert hivatali változások vagy ellenök hozott fegyelmi itéiet következtében azonnal el nem helyezhetők, mindig csak ideiglenes nyugalomba helyezendők. 22. §. Az ideiglenesen nyugdíjazottak csak a 20. §. a) 'és b) pontjaiban felsorolt azon esetek­ben helyezhetők állandó nyugalomba, ha 65-ik évüket elérték vagy előbb véglegesen szolgálat­képtelenekké váltak. Az ideiglenesen nyugalmazottak, ha az ideiglenes nyugdíjazás indokai megszűnnek, a tényleges szolgálat kötelékébe visszaveendők, sőt ha az ideiglenes nyugalmazás feltételei nem szűntek is meg teljesen, de fontos szolgálati érdekek kívánják, a nyugdíj alapjául szol­gáló legutóbbi beszámítható javadalmazásuk teljes összegének engedélyezése mellett testi és szellemi képességeiknek s tiszti minőségűknek megfelelő szolgálattételre berendelhetők. Azoknál, kik testi vagy szellemi fogyatkozás miatt helyeztettek ideiglenes nyugdíjba, az illetékes hatóságnak jogában áll orvosilag megállapittatni, hogy az ideiglenes nyugdíjazás feltételei még fennállanak-e. i 23. §. Tanárok és az 1875: XXXII. t.-czikk intézkedései alá nem eső tanítók 30 évig, a többi állami alkalmazottak ellenben 40 évig kötelesek szakadatlanul szolgálni. Oly esetekben, midőn valaki tanári (tanítói) szolgálatból lép át más állami alkalma­zásba, vagy viszont ebből a tanári szolgálatba, a szolgálati idő megállapításánál mind a két minőségben töltött idő arányosan számítandó. Minden alkalmazott, ha csak elébb szolgálatképtelenné nem válik, vagy 65. évét be nem tölti, a szerzett jogok elvesztésének terhe alatt tartozik a köteles szolgálati időt kitölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom