Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-147. Törvényjavaslat, a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság vágvölgyi vonalainak Szered és Galgócz-Lipótvár állomásai között épitendő összekötő vonaláról és az 1882. évi XLV., valamint az 1884. évi X. t.-czikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok némely határozatainak módositásáról
147. szám. 133 volna az idézett engedélyokmány 20. §. d) pontjának utolsó kikezdésében foglalt azon határozmány felvételének, mely szerint a szered-gulanthai vonalrész különben üzleti és számviteli tekintetben a vágvölgyi vasút egyéb vonalaival együttesen lesz kezelendő. ad i) A szered-galgócz-lipótvári összekötő vonalat a társaság kötelezettségén kívül a kormány által előtérbe állított közforgalmi és hadászati érdekek kielégítése tekintetéből építvén ki, méltányos, hogy a kamatbiztositás ezen összekötő vonalra is kiterjesztessék, melynek költségei a feim kimutatott magasabb összeg ellenében a forgalmi eszközök beszerzésére eső költség leszámításával 750,000 írttal vétetett fel. ad j) A zsolna-csáczai peage-vonal második vágánya czímén számításba hozott s elfogadott költséget illetőleg a kormány azon nézetben van, hogy miután az 1884. évi X. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 3-ik és 23-ik §-aiban közvetve kifejezés van adva annak, miszerint a csácza-határszéli vonal épitési, jövedelmezőségi, számadási és adózási tekintetben a vágvölgyi vonalak kiegészítő részének, illetőleg a trencsén-zsolnai vonal folytatásának tekintendő, mi szükségkép feltételezi azt, hogy a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasútnak közbenső zsolnacsáczai vonala közös használatba (peage) vétessék: ennélfogva a peage-vonalon szükséges bővítési építkezések teljesen ugyanoly szempont alá esnek, mint a közös pályaudvarokon valamely új vasút beágazása folytán szükségessé váló építkezések, mely utóbbiak költségei elvileg a beágazó vasút épitési tőkéjéhez számitandók. Ennélfogva s tekintettel arra, hogy az eddig előfordult egyedüli hasonló esetben, t. i. a budapest-pécsi vasút által közös használatba vett, a kir. szab. pécs-barcsi vasút tulajdonát képező szent-lőrincz-üszögi vonalon is a nagyobbitási építkezések, u. m. a szent-lőrinczi és üszögi állomások, valamint a pécsi műhely kibővítése, a budapest-pécsi vasút épitésij alapjából fedeztettek, a zsolna-csáczai vonalon esetleg kiépítendő második vágánynak egészen azonos szempont alá eső s mérsékelten előirányzott költségei, mint a csácza-határszéli és a trencsén-zsolnai vonalak épitési tőkéjéhez tartozó kiadások elfogadandók voltak. $j ad k) A trencsén-zsolnai, csácza-határszéli és tepla-vlára-szorosi vonalak költségeinek megállapításánál csak a kezdetleges üzlet igényei vétettek tekintetbe. Az első sorban megnevezett s az üzletnek már átadott két vonalon azonban a forgalom fejlődése már is oly örvendetes lendületet nyert, miszerint a forgalmi berendezések tökéletesbitése, s nevezetesen az állomások kibővítése a legközelebbi jövőben előreláthatólag elkerülhetetlenül eszközlendő leend. Minthogy pedig ezen tökéletesbitésí és bővítési munkálatok végrehajtása a közforgalomnak is előnyére szolgáland, csak méltányos, hogy az e részben az épitési számadások lezárásáig felmerülő költségek, de csak a kölcsönösen megállapított maximális összeg erejéig még az illető vonalak épitési tőkéihez csatoltassanak. Ezek után meg kell még jegyeznünk, hogy a törvényjavaslat 3. §-a a kamatbiztositást eltérőleg a többször idézett engedélyokmányok rendelkezéseitől, átalányban állapítja meg. A törvényjavaslatba foglalt ezen intézkedés természetes folyománya a kamatbiztosítás ekként czélba vett rendezésének. A rendezés ezen módját, miként már fennebb megjegyeztetett, a kormány főleg azért tartván szükségesnek és indokoltnak, mert a többször nevezett társaságot az itt értett befektetések költségeinek beszerzésére szükségelt kölcsönmtívelet végrehajtásában az engedélyokmányok határozataihoz való merev ragaszkodás által méltányosan meg nem akadályozhatja és továbbá, miután ezen rendezés körébe oly befektetések is felvétettek, melyek még végrehajtásra várnak, de a melyek a kölcsönösszeg szempontjából számon kivül nem hagyathattak: a kamatbiztositás
