Képviselőházi irományok, 1884. V. kötet • 122-172. sz.
Irományszámok - 1884-137. Törvényjavaslat, a Dobojtól Dolna-Tuzlán át Siminhanig terjedő vasut képitéséről
137. szám. 103 A siminháni sófőzde mellett fontossággal bir a krekai kőszéntelep is Ttizla közelében. Ennek hatalmas szénrétege, melyet a szakértő-tekintélyek igen kiváló minőségűnek mondanak, majdnem a felszínen fekszik ugy, hogy a feltárási költségek is aránylag nagyon csekélyre fognak rúgni. Egyelőre ezen széntelep főleg csak a sófőzdét látja el tüzelő anyaggal; ha azonban a szénnek vasúton való elszállítása lehetővé lesz téve, akkor tekintve a fentebb emiitett körülményeket, nem szenved kétséget, hogy az ott termelt szén XLgy magában a tartományban, mint azon kivül is jelentékenyen nagyobb elárusitási piaczot nyerend és annak a bosznavölgyi vasút üzeménél való használata is biztosíttatnék. De eltekintve azon jelentékeny előnyöktől, melyek a megszállott tartományokra közgazdasági szempontból az által származnak, hogy a szén mint tüzelő anyag nagyobb mérvben használtatik és eltekintve az említett tartományok tulajdonát képező krekai széntelep nagyobb jövedelmezőségétől — a fokozott szénszállítás magának a vasutnaEI is jelentékeny jövedelmet hozna. Felesleges külön kiemelni, hogy annak következtében, hogy a vasút üzeméhez szükséges nem jelentéktelen szénszükséglet a töbször emiitett széntelepből lesz fedezhető, a vasút üzleti költségei is tetemesen csökkenni fognak. A só- és szénszállítás mellett figyelembe veendő még a mezőgazdasági czikkeknek szállítása is, mire a jelenlegi viszonyokat tekintve, biztosan számithatni. A vasút körülbelül 70 kilométernyi hosszúságban a felette termékeny s gazdasági terményekben, nevezetesen pedig faállományban gazdag Spreca völgyén vonul át, mely Dobojnál a Bosna völgyébe szakad. Ezen kiválólag földmüveléssel s gyümölcstermeléssel, főleg pedig szilvatermeléssel foglalkozó, nagyobbrészt Önálló kisbirtokosoktól (mohamedán szabad földművesek) lakott vidéknek egész forgalma e völgyön át birja természetes kiviteli útját. A vasútnak építése, jóllehet az a völgyön vonul keresztül, nem csekély nehézségekkel van összekötve. Mindjárt Dobojnál a Boszna-völgyi vasúiból való kiágazásnál, bár nem hosszú, de szűk és erős kanyarulatokkal bíró sziklaszoroson kell áthaladnia, hol sziklarepesztéseket kellend tenni. Magában a Spreca völgyében több helyt magasabb töltések lesznek emelendők, hogy a vasút a folytonosan kanyargó Spreca áradásaitól mentesittessék. * A Spreca a Jala beömlésénél egyszer, ez utóbbi pedig Tuzla mellett kétszer lesz áthidalandó. Tuzlától kezdve a vasút a szíík JalavÖlgyön halad, még pedig a Jala partjához lehetőleg közel, hogy a csuszamlós talaj és a hegyoldalok elkerültessenek, mely okból egyes folyószabályozási munkálatok is eszközlendők lesznek. Daczára ezen a vasutépitésnél felmerülendő nem csekély nehézségeknek, tett számitások szerint az összes költségek 1.300,000 frtot, vagyis kilométerenként 19,000 frtot nem fognak meghaladni, mely összegnek kamatai, tekintettel a vasút előrelátható jövedelmezőségére, könnyen fedezhetők lesznek. Ezen költségek a monarchia részéről nyújtandó minden garantia nélkül, kizárólag a megszállott tartományok saját bevételeiből fedezendők, még pedig a tartományi bevételeknek azon feleslegéből, mely a rendes igazgatás költségeinek fedezése után marad fenn. Minthogy ezek szerint a tartományi bevételek vasútépítés költségeinek fedezéséra csak akkor fordíthatók, ha a közigazgatás költségei már fedeztettek: ki van zárva annak lehetősége,
