Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-65. A „főrendiháznak mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a hozzá utasitott törvényjavaslat tárgyában

46 65. szám. b) azokra nézve, kik csőd alatt állanak, a csőd tartama alatt; c) azokra nézve, kik az 1877: XX. t.-cz. 28. §-ának a) és 6) pontja értelmében gondnokság alá helyeztettek, a gondnokság tartama alatt; d) az örökös tagokra nézve azon ülésszak lejártával, melyben ezen törvény 19. §-a értelmében kimondatott, hogy vagyoni képesitésöket elvesztették. 12. §. Ha valaki azok közül, kik az 5. §. A) osztálya és B) osztálya a), b) és d) pontja vagy a 6. §. alapján tagjai a felsőháznak, képviselővé választatik és a választást elfogadja, megszűnik a felsőház tagja lenni; később azonban, midőn már nem képviselő, e tagságot az 5. vagy 6. §. értelmében újra megnyerheti. Az 5. §. B) osztálya c) pontjában emiitett hitfelekezeti, egyházi vagy világi főtisztviselők helyét, ha képviselővé választatnak és a választást elfogadják, a felsőházban még nern levő legidősb hivataltársuk tölti be, és e helyet, mig él és hivatalát viseli, meg is tartja, habár az, a kinek helyére jött, megszűnt is képviselő lenni. Ha a felsőház örökös tagjai közül választatik valaki képviselővé és a választást elfogadja, az tagsági jogát addig, mig képviselői megbizatása tart, nem gyakorolhatja, és ha valamely ülésszak tartama alatt leteszi is képviselői megbizatását, felsőházi tagsági joga csak a következő ülésszakban éled fel. Minden felsőházi tag, ki képviselővé választatott, tartozik azt igazoltatása, után annak megemlítésével, hogy a választást elfogadta-e vagy nem, a felsőház elnökének bejelenteni, ki azt a ház tudomására hozza. II. FEJEZET. A felsőház jogköre és lbelszervezete. 13. §. A felsőház jogköre ugyanaz, mely eddig a főrendiházé volt, azon különbséggel, hogy az alábbi kivételekkel bármely ügy, mely az országgyűlés hatáskörébe tartozik, a felsőházban is kezdeményezhető, és a kormány javaslatait közvetlenül a felsőházban is nyújthatja be. Csak a képviselőházban kezdeményezhetők azonban és ennélfogva csak ott terjeszthetők elő mindazon indítványok és javaslatok, melyek: a) a magyar felelős kormányra, az országgyűlés bármelyik házának jogkörére, a képviselőház összealkotására, törvényes szervezetére, a képviselőház tagjainak viszonyára, Magyar ország és a Társországok közötti viszonyra, a magyar állam területének változására; b) oly ügyekre, melyek az 1867 : XII. t.-cz. szerint közösek, vagy a monarchia mindkét államában egyenlő elvek alapján szabályozandók, vagy törvény szerint a monarchia két állama törvényhozásainak közös egyetértésével elintézendők; c) az ujonczállitásra, vagy bármely tekintetben a véderőre; d) valamely nemzetközi szerződés előterjesztésére, illetőleg beczikkelyezésére; e) a vallásfelekezetek jogaira, azoknak az államhoz való vagy egymás közti viszonyára és általában a vallásügyre; /) a bíróságokra nézve mindazon viszonyokra, melyek a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. t.-cz.-ben meg vannak állapítva, a sajtószabadságra és annak biztosítékaira, az egyesülési és gyülekezési jogra, a törvényhatóságok szervezetére és hatáskörére; g) az országgyűlés részéről a ministeriumnak vagy egyes ministernek adandó felhatalmazásra, valamely intézkedés jóváhagyására vagy ilyenért utólag adandó fölmentésre, az