Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-65. A „főrendiháznak mint felsőháznak szervezéséről” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottság jelentése, a hozzá utasitott törvényjavaslat tárgyában

44 65. szára. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal, megállapíttatik, hogy ha az ezen §. h) pontjában emiitett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar felsőházban;-jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar felsőházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közű. c) azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek, a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czímen kivül, Ő Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös felsőházi tagság jogát is külön adományozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a felsőházi tagság jogával, a ministertanács felterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A ministertanács mindkét esetben csak oly érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított vagyoni képesítéssel bír. 4. §. Ha a 3. §. b) és c) pontja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 5. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a elsőháznak: A) a) az ország zászlósai, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó. d) a királyi Guria elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a felsőháznak: a) a római katholikus, latin és görög szertartású egyház egyháznagyjai: a prímás, a többi érsekek és a megyés püspökök, a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel; b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb pátriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; c) az evangélikus, református és az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangélikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősb két kerületi felügyelője; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka;