Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-63. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-czikk némely intézkedéseinek módositása és pótlása iránt” beadott törvényjavaslatról

/ 30 63. szám. megtoldotta; megjegyezve, hogy mindezen intézkedések nem a gyámsági és gondnoksági törvény alapelveinek valamely irányban megmásitását, hanem csakis az azok keretén belül szükségesnek vélt kiegészítéseket és illetve kiigazításokat tartalmazzák. Áttérve az egyes intézkedésekre, azok szükségességét és czélszertíségét illetőleg, az igazságügyi bizottság a következőket jegyzi meg: Az 1. és 2. §-t, mely arról gondoskodik, hogy az elmebeteg vagy jelekkel magát megértetni nem tudó siketnéma, már kiskorúsága alatt nagykorúságának elérte idejére előre gondnokság alá helyeztessék, ha azonban ezen gondnokság előfeltételei később elesnének, ugyanezen gondnokság a nagykorúság elérte előtt is megszüntethessék, az igazságügyi bizottság teljes elfogadásra ajánlja, a törvényjavaslat indokolásában felhozott érveken kivül még azért is, mivel a kiskorúság meghosszabbítása a gyámsági és gondnoksági törvény (1877: XX. t.-cz.) 8. és 9. §-ai alapján nem csak az itt emiitett gondnokság eseteiben, hanem egyéb testi vagy elmebeli fogyatkozások eseteiben is ki levén mondható : a kiskorúság meghosszabbítása önmagában véve a végrendelkezés korlátozása tekintetében nem nyújthat oly biztosítékot mint a jelen törvényjavaslat 1. § ában czélzott gondnokság alá helyezés; s a dolog természetének megfelelőbb, ha a kiskorú az 1. §-ban emiitett lelki vagy testi fogyatkozás miatt nagykorúsága elértekor azonnal a rendes gondnokság alá jut, mintha azontúl is kiskorúként gyámoltatik. Hasonlóan helyesli ezen bizottság és ajánlja a törvényjavaslat 3-ik §-ának elfogadását a szöveg azon kiigazításával, hogy ezen szavak: „gondnokság alá helyezésnek csupán nagykorúak ellen van helye, mely esetekben" kihagyandók. Ezen szavak ugyanis feleslegesek a gyámsági és gondnoksági törvénynek a 28-ik §. első kikezdésében foglalt azon határozott intézkedése következtében, mely szerint azon §. alapján a gondnokság csak nagykorúak ellen rendelhető el. Nem kerülte el ugyan ezen bizottság figyelmét, hogy a 3-ik §. intézkedései visszaélések megkísérlésére is adhat alkalmat, különösen miután a gyámsági és gondnoksági törvény 40. §-a szerint esetleg maga a gondnokság alá helyezést kérő házasfél válhatik házastársának gondnokává ; de az ily kísérletek, mintán a gondnokság alá helyezés a bíróság által mondandó ki, s a gondnokság alá helyezendőnek elegendő alkalma van személyesen védekezni, szabályszerű eljárás mellett eredményre nem vezethetnek és a jogszabályok alkotásánál a törvényhozásnak a rendes viszonyokat kell szem előtt tartania, melyek a házasfelek között az érdekközösségben, nem pedig az egyik házastársnak a másik által való üldözésében, s az annak megrontására czélzó törekvésben nyernek természetszerű kifejezést. A házastársnak ezen §-ban adott jog következtében az 1877: XX. t.-cz. 56. §-a is módosítást szenved, a mennyiben az abban foglalt kivételek az által bővíttettek ki, hogy a házastárs kérelmére és érdekében mondatik ki a gondnokolt által kért gondnokság fentartása. A 4. §. intézkedése azon kötelezettség folyománya, mely törvényeink által (az 1871 : XVIII. t.-cz. 131. §-a és az 1872: XXXVI. t.-cz 105. §-a) az elszegényedett községi tagok eltartása tekintetében a községekre rovatott. Az ily messze terjedő gondoskodást s általában tékozlás esetében a gondnokság alá helyezés iránti eljárás hivatalbóli megindítását majd minden jogállamban megtaláljuk. Anetánmegkisérlendő visszaélések ellen kellő biztosítékot nyújt a birói eljárás és a gondnokság alá helyezendőnek védekezési joga. A törvényjavaslat 5., 6. és 7. §-ai a gyámsági és gondnoksági törvény általánosan érzett egyik lényegesebb hiányának pótlását tartalmazzák. Épen a gondnokság alá helyezés iránti eljárás folyamatba tétele szolgál legnagyobb ösztönül és alkalmul az eljárás befejeztéig a gondnokság alá helyezendő vagyonának röszhiszemü megtámadására és megkárosítására, illetve pazar-