Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-93. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról” szóló törvényjavaslatot illetőleg

174 93. szám. azonban a bizottság nagyobb megnyugtatására fent tisztelt minister úr e helyütt is azou nyilatkozatot tette, hogy ha a képviselőház által a költségvetés tárgyalásánál a kérdéses 600,000 frtos tétel el is fogadtatnék, ezen tétel fennállónak és végleg elfogadottnak csak azon feltétel alatt és csak akkor fog általa tekintetni, ha a törvényhozás által a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat is elfogaltatik. A törvényjavaslat nem reménylett elejtése esetén azonban a felső Dunán évenként eszközölni szokott kisebb munkálatokra kénytelen lenne utólag venni hitelt igénybe. A közlekedési bizottság ezen kijelentésben megnyugodván, meggyőződést kivánt szerezni magának azon irányban, hogy a bemutatott tervek miként készültek s hogy különösen a folyam viszonyokat, illetőleg a helyi tapasztalatok mennyiben lettek felhasználva ; s erre nézve a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válaszul kijelentette, miszerint a tervek az 1881. évben felvett adatok alapján első vonalban a pozsonyi és a komáromi kir. folyamméniökségeknél készültek s hogy már azon összeköttetésnél fogva is, melyben e folyammérnökségek a cs. kir szab. Duna-gőzhajózási társasággal s egyéb hajózási vállalatokkal vannak, a hajózással foglalkozók tapasztalatai is felhasználva és értékesitve lettek; ezen kivül a tervek átvizsgáltattak és «'s helyeseknek találtatlak a műszaki tanács által, melynek helyzetét e részben jelentékenyen könnyitették a budapesti Dunarész szabályozása körül szerzett tapasztalatok. Felvettetett ezután azon kérdés, hogy nem volna-e ugy a lánczhajózás mielőbbi életbeléptetése czéljából, valamint a Rába vizszinének sülyesztése tekintetéből helyes és czélszerű a mosoni ág szabályozása és hajózhatóvá tétele tekintettel azon szakértői oldalról tett állításra, hogy ezen művelet 1.400,000 frttal eszközölhető. A minister ur erre azok mellett, a mik már a törvényjavaslat indokolásában kifejtettek, kiemelte, bogy a főág szabályozása semmi esetre sem mellőzhető és pedig nem csak azért nem, mert már a dolog természete is a főág szabályozását követeli, hanem azért sem, mert a nélkül az országnak egy az áradások által sokat szenvedett vidéke egy már eddig is tűrhetetlen állapot megörökitésére kárhoztattatnék; kiemelte különben a minister úr azt is, hogy a hivatkozott számítások nem alapulnak oly pontos adatokon, mint a minők ezen törvényjavaslat előterjesztésénél a kormány rendelkezésére állottak. Ezen mosoni ágnak szabályozása 3—5 évet igényelne szintén s a tett számitások szerint 9.335,000 frtba kerülne; már pedig ilyen összeg — az ország anyagi helyzetét tekintve — egy parallel-hajó útra, illetőleg szabályozásrs helyesen nem fordítható. A mi a mosoni ágnak a Rába vizszin sülyesztése érdekében leendő felhasználását illeti, erre nézve kijelentette a minister ur, hogy a,Rába vizszinének sülyesztése ez utón csak akkor volna remélhető, ha a mosoni ág fölül teljesen vagyis nem csupán a közép-vizet, hanem a nagy vizet tekintve is elzáratnék, s ezen kivül a folyam főágának jobb partján megfelelő töltések emeltetnének. A közlekedési bizottság a minister ur ezen nyilatkozatában megnyugodhatni vélt, és a mosoni ágat illetőleg csupán azt hangsúlyozta, hogy akár záratik az teljesen el, akár pedig nem, annak medre a helyi forgalom czéljaira és annyiban mégis fentartandó volna, hogy e meder elposványodása közegészségi kalamitásokat ne okozzon. Felvetette a bizottság azt is, hogy legnagyobb megfontolást érdemel azon sorrend, melyben e munkálatok végre legyenek hajtandók. A bizottság teljesen méltányolta a ministeri indokolás azon részét, mely szerint ugy a párhuzam-müvek, valamint a kotrások alulról felfelé haladó sorban legyenek eszközlendők: nemkülönben méltányolta az indokolás azon részét is, hogy egyes esetekben nagy veszélyek elkerülése végett bizonyos építmények lesznek eszközlendők s e részben a bizottság különös tekintettel volt az országnak a felső határszélen fekvő Dunamenti vidékeire. A bizottság osztotta a minister ur azon nézetét is, hogy ezen sorrend előre véglegesen nem állapitható meg, tekintettel azon változásokra, melyek a tervek successiv végrehajtása