Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.
Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat
124 86. szám. Melléklet a 86. wámú irományhoz. Indokolás, a „vízjogi törvényjavaslatához. fiA közgazdaság átalános fejlődése és a világforgalomnak egyes államokra mindinkább kiterjeszkedő hatása kónyszeritőleg oda fejleszti az ügyeket, hogy minden egyes állam a kinálkozó, de bármi oknál fogva még kellően fel nem használt természeti adományokat és természeti erőket a lehető legrationálisabb módon bevonja termelési körébe és ez által is képesebbé váljék a minden oldalról feltámadó verseny legyőzésére. Ily természeti előnyökül kínálkoznak nálunk a valóban nagy mértékben rendelkezésre álló vizek; még pedig mind az által, hogy a viz magában véve mint termékenyítő erő gazdaságunkban nagyobb mértékben felhasználtassák; mind az által, hogy a folyó vizekben rejlő mozgató erő gépek, ipartelepek, bányamúvek s efélék működésben tartására felhasználtassák; mind az által, hogy esetleg a gazdaságra kártékonyán ható felesleges viz alkalmas utón elvezetve, a föld kellően megjavittassék. Ezen czélok elérése alkalmas módon csak akkor biztosítható, ha a viz és a vele összefüggő területek használata, a hozzájuk férhetés, a velük való bánás alkalmas módon szabályozva ós rendezve van. Tekintettel arra, hogy az országban tényleg nagyszámú vizek léteznek, a törvényhozás több izben foglalkozott már a vízügyekkel. De az eddigi törvényes intézkedések inkább a vizek kárai ellen való védekezést tartották szem előtt, és e részben kívántak egyelőre alkalmas szabályokat hozni. A gyakori áradások s a velük karöltve járó veszélyek ugyanis ezen kérdések minél gyorsabb megoldását követelték ós nem engedték meg azt, hogy a törvényhozás a vizek ós viszonyaik rendszeres szabályozásával hosszabb időt igénylő előmunkálatok és tanulmányok alapján behatóan foglalkozzék. Törvényeinknek a vizek viszonyaira vonatkozó intézkedései a következő sorozatból vehetők ki: , Hármaskönyvtink néhány határozatában tartalmaz vízjogi elveket is, igy I. r. 24. czím 8. §-ban, hogy a vizek, folyamok, halastavak, a vízlefolyások és a malmok a birtok tartozékai; — az I. rész 87. czíme a folyamok rohamossága által elszakasztott földterületek jogivisszonyairól szól. — Ezen nagyon is szűk intézkedéseken kivül alaptörvényünk nem szól a vizekről, s egyátalában törvényhozásunk igen sokáig nem foglalkozik a vizekkel. Az 1723 : XV. törvónyczikk a folyókon nagyon elharapódzott vámszedósek ellen lép föl s e vámokat szünteti meg. Az 1751 :XIV. törvényczikk a hajózásra ártalmas vagy káros malmok megszüntetését rendeli el.
