Képviselőházi irományok, 1884. IV. kötet • 59-121. sz.

Irományszámok - 1884-86. Vizjogi törvényjavaslat

86. szám. 101 2. a becsértéknek ehhez hozzászámított egy ötödéből; 3. az épületeken, függő terméseken és ültetvényeken okozott károk megtérítéséből; 4. a terület szétdarabolása vagy annak más egyébnemü romlás által keletkező hátrányok megtéritéséből. Azon területekért, melyek a kiemelt földtömeg elhelyezésére szolgálnak, a károk megtérítésén kivül, az 1., 2. és 4. pont alatt felsorolt kártalanítási összegnek csak fele fizetendő. Ily esetben a szolgáló telek tulajdonosa a területen fákat vagy egyéb növényeket ültethet, a felgyűlt anyagot elterittetheti vagy elhordathatja, föltéve, hogy ez a vizvezetésnek kárára nincsen. 62. §. A szolgalom a vízhasználati jogositványnyal egyidejűleg szűnik meg. Ha a jogosítvány tartamának ideje alatt kitűnnék, hogy a vízvezetékre többé szükség nincs, vagy ha a jogosítvány tartama alatt a jogosított a vízvezetéket 3 év alatt nem használná, a szolgalommal terhelt terület tulajdonosa a szolgalom hatósági megszüntetését a határidő lejárta előtt is kívánhatja. I A szolgalom megszűntével a szolgalomra jogosított tartozik a vízvezetéknek mindazon részeit, melyek a területnek elválaszthatatlan alkatrészét nem képezik, saját költségén, záros határidő alatt eltávolítani, ellen esetben ezek a terület tulajdonosának szabad rendelkezésébe mennek át. A szolgalomra jogosított ily esetekben az általa fizetett kártalanítási összegből semmit vissza nem követelhet. 63. §. A vízhasználatra jogosított a közlekedésre szükséges átjárókat, hidakat vagy átereszeket, a szolgalom megállapitásakor létező viszonyok tekintetbevételével elkészittetni s azokat jó karban tartani tartozik. 64. §. Ha valamely területen vizvezető árok már van, a tulajdonos megakadályozhatja, hogy területén át új árok nyittassák, föltéve, hogy a létező vizvezető árok az űj czélnak is megfelel. Ez esetben a létező árok használandó fel. A szolgalomra jogosított mindazáltal ezt nem követelheti. 65. §. A parti és mederbirtokos kártalanítás nélkül megengedni tartozik, hogy a hatóságilag engedélyezett vagy a 46. §. értelmében az állam által létesítendő vízvédelmi, szabályozási és vízhasználati müvek a mederben létesíttessenek, illetve abba beépíttessenek és a partokba beköttessenek, valamint, hogy a közérdekből létesítendő szabályozási és mederrendezési munkálatoknál nyert anyagot a munkálat létesítője kártérítés nélkül felhasználhassa. A beépített művek az illető építtető tulajdonát képezik. 66. §. A parti birtokos kártalanítás nélkül tartozik: 1. tutajozható és hajózható folyók mentén a vontatásra, emberek és állatok számára szabályrendeletileg megállapított szélességű vontató utat hagyni; 2. a hajók és tutajok kikötését a hatóságilag megjelölt helyeken megengedni; 3. a fausztatásra jogosítottaknak és munkásaiknak — a mennyiben ez a szállítás eszközlése szempontjából elkerülhetetlenül szükséges — közvetlen a viz partján fekvő földeken a szabad járást megengedni;