Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-14. Simonyi Iván képviselő válaszfelirati javaslata

14. szám. 81 Az állam vonakodnék a levélposta regálét magáuverseuynek kiszolgáltatni. A gb'zzel hajtott közlekedési vállalatok mindazonáltal ezerszer nagyobb mértékben gyakorolnak mélyreható befolyást nyers terményeink és jelesen a gabona áréra, iparra, bevitel és kivitelünkre, hazai productiónkra, épúgy egyes vidékekre, mint az egéz haza jólétére. Ezen gb'zzel hajtott közlekedési vállalatok mindazonáltal egyes tőkepénzesek nyerészkedésének meglehetősen korlátlan talaját képezik. Kivánjuk tehát, hogy az állam nagyobb mértékben mint eddig, terjessze ki állami fensőségét a gőzzel hajtott közlekedési vállalatokra, úgy hogy azok, úgy a közlekedési vonalt, mint viteldíjakat és egyéb eljárásokat illetőleg, nagyobb mértékben mint edflig, a közjó, hazai kereskedés és termelés tényezőivé legyenek. Számos biztosító intézetek eddig szintén jobbára csupán a nyerészkedés eszközei voltak. Kivánjuk szintén, hogy az állam ezek felett szigorúbb felügyeletet gyakoroljon. Kivánjuk, hogy Felséged felelős kormánya idejekorán a szükséges intézkedéseket megtegye, hogy ugy a nagy közlekedési vállalatok, mint a biztosító intézetek az állam birtokába, illetőleg annak vezetése alá jussanak. Kivánjuk viszont, hogy a kormány férfiai mindazon törekvéseket támogassák, melyek a biztosító intézeteket, az önsegély és testületi egyesülés alapján, szintén a productiv osztályok és közjó tényezőivé tegyék. Engedje Felséged ez alkalommal is ismételnünk, hogy az állami hatalom és felelősség nagyobb mértékben való gyakorlásának, mint nélkülözhetien feltételét értjük azt, hogy a parliament bár szorosan jogainak körében, mindazáltal a népnek szerves és valódi képviselete legyen. Felséged legmagasabb trónbeszédében felhívja figyelmünket arra, hogy az 1848: XIX. és XXV. t.-cz.-nek érvénye az 1887. év végével lejár, a mely időpont az 1878: XX. t.-cz. által elfogadott vám- és kereskedelmi szövetségnek is lejárati ideje. Két nagy pártra vannak oszolva az ország választói s igy választott képviselői is. Az egyik nagy párt Magyarország függetlenségét az 1848-iki törvények alapján és igy az önálló hadsereget és külképviseletet irta zászlajára, mig a másik nagy párt az 1867-iki közjogi kiegyezés alapján áll. Abban azonban mind a két párt egyetért, hogy eddigi közgazdasági kiegyezésünk az országra nézve véghetetlen káros, s hogy eddigi tapasztalataink alapján csakis az 'ónálló magyarbank s a külön vámterület, tehát Magyarország közgazdasági önállósága képes hazánk felvirágzását biztosítani, csakis ezen az alapon remélhetjük elérni a kérdés oly megoldását, mely mindkét részre nézve egyaránt méltányos lenne. Bizton reméljük, hogy az itt felsorolt reformok legbiztosabban el fogják enyésztetni a >bél&6 bajokat< és a nélkül, hogy az egyik faj, vagy felekezet szabadságát sértenék, gyökeresen meg fogják szüntetni a >net£tláni súrlódások és izgalmak*, forrásait és eredeti okait. Az 1867: XVII. t.-cz. az ország izraelita lakosait a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilvánítja. Alázatos kérésünk oda irányul, hogy ezen törvénynek intézkedései valóban felekezeti különbség nélkül érvényesíttessenek is. Sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy mig a honpolgárok különböző politikai és egyéb czélokra szabadon gyülekeztek, egyesültek és akadály nélkül alkottak egyleteket: valahányszor honpolgáraink oly czélra egyesültek, mely a zsidó hatalom ellensúlyozására volt irányozva, gyülekezési és egyesülési szabadságukban különféle módon meg lettek gátolva. Bár az összes sajtónak körülbelül 98%-a tisztán csak a zsidók érdekeit szolgálja, mégis megtörtént Felséged uralkodása alatt, hogy önkéntes gyűjtések azért lettek hatóságilag akadáKÉPVH. iBOMÁsrr. 1884—87. I. KÖTET. n