Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-9. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a nagyvárad-vaskohi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

9. szám; 45 rendelet 6. §-ának határozata szerint intézendő közigazgatási ronaibejárág eredménye, vagy az épités tartama alatt teljesített egyes vizsgálatok nyomán a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni, ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonalbejárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyeseknek az engedély-okmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínuthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második v;ígányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett kötelesek előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók: a) Alépítmény. A maximál emelkedés 15%o-nél nagyobb nem lehet. A kanyarodásoknak a nyilt pályán 200 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest korona-szélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.05 méternek kell lennie. A beágyazás vagy durva homok, vagy kavicsboritékkal fedett tiszta homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból vagy kőtörmelékből állítandó elő. A műtárgyak általában fából állíthatók eló'; a netán alkalmazandó áteresztő csövek vasból létesítendők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyóméterenkint 20 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételük D centiméterenkint 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is.