Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-8. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az esztergom-nána-ipolysági helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
8. mkm. 35 érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben^ a törvényes határozmányok teljesítése szempont]iból szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközölt elővizsgálat, másrészt a közigazgatási vonaljárás folytán meghatározott pályanyom változást nem szenvedhet. — Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivételénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a Lormánytól lesz kikérendő. — Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4 §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, — s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, — a mennyi egynyoraú sinúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi bruttó jövedelem mértföldenként 100,000 osztr. értékű forintot ezüstben felülhalad, — akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának els 7 ) 70 éve alatt kényszeríthető. — Az engedély tartamának további időszaka alatt a második vágányt esak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítése és az üzleti berendezésre nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók: a) Alépítmény. A maximál emelkedés Esztergom-Nánától a csatái állomásig 77o»-nél, innen Ipolysághig pedig 207co-nél nagyobb nem lehet; az első szakaszon azonban a kormány különös engedélye mellett 10%« emelkedés lesz alkalmazható. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél olykép alkalmazandó, bogy a pályakorona szélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 3— 3 méter legyen. A kövecságy a sínek lába alatt O'se méter vastagságban és a sínek lábának magasságában 2 8 méter szélességben rakandó. A hidak és átereszek, azok kivételével, melyek földtöltés alatt léteznek, puhafából készíthetők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sínutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok és szabvány rajzok követendők, melyek a valkány-perjámosi másodrendű vonalra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sínek a könnyebb és kisebb szabványszelvényű mintából és hengerzett vassínek alkalmazása esetében folyó méterenként 25's, — aczélsíuek alkalmazása esetén pedig 21 kgr. súlylyal birok legyenek, s oly sűrűn rakott talpfákra helye zendők, hogy a sínek igénybevétele a legnagyobb megterheltetés alatt, vasanyagot feltételezve, 900, aczélanyagot feltételezve, 1,000 kgrammot meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza 2-so méterre batároztatik, — s ugy ezek, mint azok, melyek a kitérőknél alkalmaztatna^ puhafából állíthatók elő. 6«
