Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-56. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál nyugdíjazásáról

3 78 56. szám. Ezek a szempontok vezették a kormányt, midőn nem szorítkozott a fennálló nyugdíjszabályok törvényesitésének kezdeményezésére, hauem egyúttal kedvezőbb ellátást is kivánt biztosíttatni a beterjesztett törvényjavaslat által. A kedvezőbb elbánás javaslatba-hozatalánál azonban nem téveszthette szem elől a kormány, hogy az államkincstár -a czélba vett intézkedések által túlságosan meg ne terheltessék és nem téveszthette szem elől azt, hogy az állam által nyújtott ellátás minden körülmények közt inkább állandónak és biztosnak tekintetvén, soha sem ütheti meg a magánjellegű' intézetek által hasonló viszonyok közt nyújtott ellátásnak mértékét. A törvényjavaslat mindazonáltal megfelel az állami alkalmazottak részéről saját nyugdíjuk s hátrahagyott családjuk ellátása tekintetében az állam irányában méltányosan támasztható igényeknek, mert igen jelentékeny azon áldozat, mely a kedvezőbb intézkedések folytán az államkincstárra fog nehezülni. Kétségtelen, hogy az állami nyugdíjszükséglet minden kedvezőbb intézkedések nélkül a jelenlegi nyugdíjszabályok változatlan fectartása mellett Í3 még némileg növekedni fog, a mi abban leli magyarázatát, hogy az 1867 óta beállott rendszerváltozások folytán túlnyomó részben fiatalabb erők nyertek alkalmazást, ugy hogy állami tisztikarunk viszonylag és átlag még fiatal s így bizonyos, hogy a normális nyugdíj-szükséglet csak később fog előállani s meg fogja haladui a mostani szükségletet. A nyugdíj-szükséglet ezen természetszerű növekedésének megítélésére nem állanak statistikai adatok rendelkezésre, de ha állanának is, épen azért, mert csak az átmeneti állapotból lennének merithetők, alig lennének alkalmasak arra, hogy belőJök biztos következtetés legyen vo.iható a mostani nyugdíj szabályok mellett is előálló, avagy a kedvezményesebb intézkedésekből folyó "magasabb nyugdíj-szükségletnek előleges meghatározására. Ily statistikai adatok híjában tehát csak combinative lehet kiszámítani azt, hogy mennyi lesz a tö;vény kedvezményesebb intézkedései által előidézett többszükséglet. A számitások aként ejtettek meg, hogy a nyugdíj-szükséglet kerek 3Vs millió forinttal vétetett alapul. A költségvetésben 1885-re 4.432,000 frt van nyugdíjakra felvéve, minthogy azonban a törvény 64. §-ában felsorolt nyugdíjak nem érintetnek a jelen törvény által, az ezekre eső hányad levonása után kereken 3 és fél millió forintnyi szükséglet marad Ezen 3 és fél milliónyi szükségletből a szerzett tapasztalatok szerint 747u az alkalmazottak nyugdíjára, á4% az özvogyekére és Th az árvák ellátására szolgál. Ha ezen az alapon azon irányban vezsszük magasabbra a törvény hatályba lépte után előálló szükségletet, a mely arányban nagyobbak az új járandóságok a mostaniaknál, azon eredményre jutunk, hogy a törvény kedvezményesebb intézkedései összesen mintegy 500,000 frtnyi többsztikségletet fognak előidézni, a mely azonban nem egyszerre, hanem csak fokozatosan áll elő a szerint, a miiit az újabb nyugdíjazások a törvény újabb intézkedéseinek értelmében fognak történni s a teljes 500,000 frt évi többlet csak akkor fog igénybe vétetni, ha a most nyugdíjazottak már mind kihalnak s ha csupa oly nyugdíjazott lesz, a ki az új törvénynek megfelelő nyugdíj-járandóságot élvez. Ez az időszak az eddigi tapasztalatokból merített következtetések szerint 20 év múlva fog beállani, ugy hogy az évi nyugdíj-szükséglet a törvény kedvezményesebb intézkedései folytán a legközelebbi 20 évben évről-évre nagyobb lenne s a mostanihoz viszonyított többszükséglet 20 év múlva érné csak el azt az 500,000 frtot, melylyel számba vétetett. A törvényjavaslat tervezett intézkedései négy irányban kedvezőbbek a most érvényben levő nyugdíjszabályoknál s ezért e négy rendbeli kedvezőbb intézkedés fog közrehatni a mostani nyugdíj-szükséglet fokozására. Ugyanis először kedvezőbb nyugellátásban részesülnek maguk az állami alkalmazottak,.