Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-50. A pénzügyi bizottság jelentése, a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1885. évi állami költségvetése tárgyában

50. szám. 325 g) járulékok egyes tanintézetek fentartásáfroz 75,688 frt, h) siketnémák intézeti alapok tiszta bevétele 20,945 > i) vakok országos intézeti alap tiszta bevétele 23,458 » tehát 23,691 frttal több mint 1884-re. E többlet a ministeri indokolásban kellőleg részleteztetvén, a pénzügyi bizottság úgy a most felsorolt tételeket egyenként, valamint a 461,260 frtnyi főösszeget elfogadásra ajánlja. Csupán a vakok országos intézeténél a gyümölcsöző tőkék kamatját a múlt évi összegben vagyis 21,826 frtban, és igy 866 frtnyi többlettel találta a bizottság felveendőnek, mert a minister által tervezett szétválasztás csak a jövő évben fog végrehajtatni, s ugyanakkor fog indokoltatni. Ezért a vakok intézete utáni bevétel 23,458 frttal, a bevételek főösszege pedig 460,394 frt helyett a fenti 461,260 frtban és igy 866 frttal magasabban lett felvéve. XIX. Fejezet. Negyedik czím. Ösztöndíjak és egyéb tanulmányi czélok. Az e czím alatt előirányzott következő tételek: 1. Utazási ösztöndíjak 12,000 frt. 2. Nagyszebeni. >Teréz< árvaház 17,690 > 3. Károlyfehérvári káptalan ., • 5,985 > 4. Kolozsvári elemi iskola rajztanitójának 315 > 5. Alapítványi járulék az erdélyi iskola-alap részére 10,452 > 6. Segély az ösztöndíjalapnak 1,064 > 7. Szegény tanulók segélyezésére 1.200 > 8. Groldberg-féle ösztöndíjak > 630 > 9. Kamarai járandóság erdélyi helv. hitv. evang. egyházak és tanodák számára .„, . . 14,000 > 10. Kamarai járandóság 3 róm. katb. lelkész számára 187 > 11. Halli alapítványok . . . A. 4,116 > 12. Horvát tanulók segélyezésére 3,000 > 13. Egyetemi magántanárok jutalmazására . • 3,000 > 14. Ösztöndíjak a magyar határőrvidék számára. . 4,740 > 15. A debreczeni ref. collegium részére __. 4,000 > Összesen . . . 82,379 frt. A pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánltatnak. A 15. számú egészen új tételt illetőleg megjegyzi a bizottság, hogy a debreczeni református collegium Apafy Mihály volt erdélyi fejedelem által évenkénti 5,000 db. kősó és külön ismét évenkénti 100 frt értékű sójárandóságban részesittetett örök időre. Az erdélyi viszonyokat megváltoztató 1691-iki Diploma Leopoldinum némely általános kifejezéseire támaszkodva a collegium 1870-től megszüntetett járandóságainak azóta felhalmozódott összes értéke s a jövőre nézve joga elismerése iránt követelést támasztott a kincstár ellen s azt előbb a kormányszékeknél közigazgatási úton, később kérvényileg az országgyűlésnél, végre rendes per útján igyekezett érvényesíteni. Miután a per megnyerése legalább a jövőbeli kötelezettséget illetőleg biztosnak nem volt tekiuthető, mert hasonló esetben az erdélyi református egyházzal szemben a kincstár az országgyűlés helybenhagyásával az egyezség útjára lépett, miután végre itt a felperes oly jogi személy, mely culturalis czélok szolgálatábau áll: a kormány hozzájárult egy a felperes Collegiummal kötendő, de csak a most szóban forgó 4,000 frtnak az országgyűlés által leendő megszavazása után érvénybe lépé idő egyezséghez, mely szerint a nevezett collegium a multat illetőleg minden igényéről, valamint a perköltségekről lemond a magyar állam pedig a Collegium