Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-42. Törvényjavaslat, a Duna folyam dévény-dunaradványi szakaszának szabályozásáról

198 41. szám. és komáromi mellékágak kivételével, a többi mellékágak inkább ugy tekintendők, mintha a főággal együtt egy túlszéles medret képeznének, melyben egy vagy több sziget támadt. DunaRadványon alól jelentékeny hajózási akadályok nem fordulnak elő. Az általános tervezetek, az ország határától D.-Radványig terjedő folyamszakasz medrének szabályozására vonatkoznak. A mint a hossz szelvényekből kitűnik, Dévénytől Böősig 70 klmt. hossaban 31 olyan mederdarab van, a melyben a pozsonyi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin alatt nincs meg az akadálytalan hajóforgalom végett szükséges 2'0 mtr mélység. Az egyes ily mederdarabok hossza 0*03 és 181 klmt. között változik: együtt véve az egyes darabok hosszát, ez összesen 15*33 kilométerre, vagyis a folyamszakasz összes hosszának 0"22 részére rug. A komáromi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin alatt 2-0 méternél csekélyebb mélységek Böőstől DunaRadványig 75 klmtr hosszban 22 mederdarabon vannak, melyeknek hossza egyenként 0*12 és 1'5 klmtr közt változik; az egyes darabok együttes hossza 10*79 klmtrre, a folyamszakasz összes hosszának 0*144 részére rug. Ha azon folyamszakasz egész hosszát tekintjük, a melynek szabályozása jelen tervezet tárgyát képezi: ezen aO vizszin alatt 2*0 méternél csekélyebb mélységgel biró mederrészek összes hossza 26*12 klméterre, az egész foly tmszakasz összes hosszának 0*18 részére rug. A helyzeti rajzoknak egybevetése a hossz-szelvény és keresztszelvény rajzokkal rögtön meggyőz bennünket arról, hogy a medernek a hajóforgalomra nézve felette káros, a jégtorlaszok képződésére és ez áltai az árvízveszélyek előidézésére felette kedvező elzátonyosodása, illetőleg fenekének felmagasodása kéiségbevonhatlanul a túlságos mederkiszélesedések és elágazások, tehát a vi tömeg aránytalan szétterülése, több ágakba való megoszlása és igy a folyási sebességnek hirtelen csökkenése folytán jött létre. Fölismerve az okokat, könnyű az orvoslás módját is megállapítani: a mi nem lehet más, mint a bajt előidéző okok megszüntetése, azaz a mellékágaknak elzárása, valamint a túlságos szélességeknek kellő mérvű korlátozása által a víztömegnek egy bizonyos magasságig oly mederbe való egyesítése, a mely az ezen magasságban lefolyó víztömeg eleven lefolyásának megfelel, s melyet e víztömeg képes lesz kellőleg lemélyiteni, vagy — ha egyszer a meder mesterséges utón lemélyittetik, azt képes lesz folytonosan jó karban s tisztán tartani. A már létező bajok megszüntetésén kivül még arra is tekintettel kell lenni, hogy a mennyire azt előre belátni lehet, újabb bajok ne keletkezhessenek, mert így, a mint a meder most van, annak sem partjai, sem fenékmagassága nem állandók, minek folytán a hajó útvonala is nagyon változik. Az általános tervezetekben mind e körülmények figyelembe vannak véve s a fentebbi szabályozási elvből indulva ki, a rosszabb mederrészek rendezése és a kellő mélységű hajó-út előállítása végett: a mellékágaknak elzárása, a túlságos széles raederrészeknek párhuzammíívekkel a megfelelő szélességre való összeszoritása, a szakadozó partoknak partvédezetek által való biztosítása, ezen kivül oly porondoknak, a melyeket mostani szilárd felületük miatt az egyesitett viz ereje sem lesz képes magától lemélyiteni, vezérárkok által való átvágása vagy a mede felől eső oldalukon bizonyos szélességben és mélységben eltávolítása van javaslatba hozva. A Duna jelenlegi főmedrét általában megtartja a tervezet, csupán Gutor és CsölÖsztő közt, továbbá Sülynél, végre Bakánál van összesen 3* drb. átvágás, vagy helyesebben, a mostani kedvezőtlen főmeder elhagyása mellett valamely jobb irányú mellékág felhasználásával új meder előállítása tervezve. Midőn egy rendezett életképes s a hajózásra alkalmas medret akarunk előállítani, mindenekelőtt a következő kérdéseket kell tisztába hoznunk: minő medermélység felel meg az elérendő ezélnak? s tekintettel az esési viszonyokra, valamint a lefolyó víztömegre, a szűk\