Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-26. Törvényjavaslat, a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmények megszüntetéséről

26. szám. 165 De a felek érdeke is kívánja, hogy az őket illető határozatot a község elöljáróságától könnyen megszerezhessék; a határozatnak telekkönyvi keresztülvitele nélkül pedig az eljárás nem lenne teljes. Törekvésem oda van irányozva, hogy az ezen javaslaton alapuló intézkedések által az érdekelt feleknek költség lehetőleg ne okoztassék; ez okból a 10. %-ban a tiszti ügyészt az érdekelt feleknek — illetve az ügynek — képviselőjéül állítom fel az esetre, ha a telekkönyvi hatóság elutasító határozata ellenében a jogorvoslattól eredmény várható. Az esetre, ha a tiszti ügyész jogorvoslattal nem él, vagy a felebbviteli bíróság a telekkönyvi hatóság végzését részben, vagy egészben helybenhagyja, az eljáró szolgabíró a telekkönyvi keresztülvitelt akadályozó hiányokat — a melyek csakis műszakiak lehetnek — pótolni köteles, hogy az ügy rendszeresen befejezhető legyen. Ezen §-ban eltértem azon átalános szabálytól is, mely szerint a valamely cselekmény teljesítése végett megkeresett hatóság, az iratokat rendszerint a megkereső hatósághoz köteles visszaküldeni; miután a telekkönyvi hatóság elutasító végzése, — illetve a megkeresés nem teljesítése esetében az iratok a tiszti ügyészhez küldendők át. Ezen javaslatnak indokolásául szolgáljon azon szándék: hogy az eljárás minél egyszerűbb és gyorsabb legyen. Már pedig ha az iratok elutasítás esetében is a szolgabíróhoz küldetnének, ez kénytelen lenne azokat a tiszti ügyészhez küldeni, a mi az eljárást mindenesetre lassítaná, és kérdés: hogy ily eljárás mellett a telekkönyvi hatóság végzése ellen a felfolyamodás igénybevételére meghatározott idő alatt, a jogorvoslat valóban igénybe vétethetnék-e ? A házközösség ingó és ingatlanvagyonának barátságos egyezség mellett felosztására nézve a jogosultaknak teljesen szabad rendelkezés engedendő; ezt követeli a barátságos egyezség fogalma is, és épen nincs ok, vagy szükség arra, hogy az államhatalom a felek elé korlátokat szabjon. Ily irányban intézkedik a 11. §. A 12. és 13. §§-ban a jogosultak és a község tanácsa által követendő eljárás részletei állapittatnak meg. A 14. §. meghatározza azon intézkedéseket, a melyeket a szolgabírónak a tárgyalás megkezdése előtt tenni kell. Mindezek olyanok, a melyek a dolog lényegéből és az eljárás természetéből folynak, és így nem vélem szükségesnek azokat részletesen indokolni. Azon kérdés azonban felmerülhet: hogy a szolgabíró miért tűz oly egyezség tárgyalására is határnapot, a mely az annak jogérvényességéhez szükséges kellékekkel (3. §.) ellátva nincs. Az intézkedésnek indoka abban rejlik, hogy a házközösség több jogosult tagja távol lehet, és a házatyának felszólítására meg sem jelen, vagy a megjelenésben akadályozva van. Azon körülményből pedig, ha tényleg a házközösségben élő és szavazási joggal biró személyeknek nagyobb része, valamint a netaláni 18 éven aluli kiskorúaknak vagy gondnokoltaknak törvényes képviselője, csőd esetében pedig a tömeggondnok az egyezséget elfogadja, — arra lehet, — sőt kell — következtetni: hogy az egyezségben mindenik jogosult tagnak érdeke teljesen megóva van, és igy annyival kevésbbé lehetne az emiitett kellékek részbeni hiánya