Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-25. Törvényjavaslat, a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről
140 25. síám. Melléklet a 25. számú irományhoz. Indokolás „a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1848-ik évi pozsonyi országgyűlés, mely Magyarország rendi alkotmányát népképviseleti alapon átalakította, egyetlen egy intézményt hagyott meg régi alakjában: a főrendiházat. Nem szorul magyarázatra az, hogy ezen ősi intézmény ezen alakjában a megváltozott viszonyok között állandóan meg nem maradhat, s hogy annak is módosulnia kell. Érezték ezt az 1867-ik év óta az országgyűlés, a közvélemény és az egymást felváltott kormányok, mert azóta hol egy, hol más részről ismételten felvettetett ezen intézmény átalakításának kérdése. Mindennek daczára azonban a kérdés megoldása elmaradt és éveken keresztül egy oldalról sem sürgettetett az következetesen. Indokát találja ez abban, hogy hazánkban— a valódi alkotmányos élet nagy szerencséjére ma is nagy tisztelettel viseltetik minden ember a történelmi fejlemények és a szerzett jogok iránt; találja továbbá abban, hogy a főrendiház azon tagjai, kik annak üléseiben rendesen résztvettek, felfogva a helyzetet és megértve" az idők intelmét, soha éles ellentétbe nem helyezkedtek a népképviselet alapján álló képviselőházzal és a/, annak többsége által támogatott kormányokkal. A kormány azonban azon nézetből indulva ki, hogy kötelességet mulasztana, ha e*en kérdés megoldását továbbra is elhalasztaná, már az 1883-ik évben elkészité a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről szóló törvényjavaslatot, s miután annak tárgyalása akkor a közbejött események miatt többé czélszerűen eszközölhető nem volt, most van szerencsém azt, minden nem átmeneti intézkedést tartalmazó részeiben egészen ugy, mint akkor megállapítva volt, beterjeszteni. Egy felsőházat dem/jkratikus alkotmány keretében szervezni, mindenütt sok nehézséggel jár. Mert a demokratikus elvek logikai keresztülvitelével feladatáuak megtelelni képes felsőházat szervezni még sehol sem sikerült, nálunk pedig meggyőződésem saeriut ezt megkisérleni sem szabad, mert ez annyit tenne, mint a magyar .államnak, mint ilyennek, egy biztositékát elvetni és ellentétbe jönni a történelmi fejlemények és a szerzett jogok iránti tisztelettel, a mi pedig a századok viharai között annyiszor segített megmenteni hazánkat. Ily szempontok figyelembe vételével átalakítani ugy a mai viszonyok közt jelen alakjában többé állandóan fenn nem tartható intézményt csakis oly időkben lehet, midőn ha érzi •