Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-18. Törvényjavaslat, a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-cz. némely intézkedéseinek módositásáról és pótlásáról

116 l 18. szám. Továbbá hiánya az 1877 : XX. t.-cz. azon rendelkezéseinek, a melyek a gondnokság alá helyezést tárgyazzák, hogy a 28. §. b) és c) pontjainak eseteiben a gondnokság alá helyezést a 31. §• értelmében csak a gondnokság alá helyezendő maga, vagy pedig fel- és lemenő ágbeli rokonai kérhetik. Habár nem szenved kétséget, hogy pazarlás és vagyonkezelési képtelenség esetében a gondnokság alá helyezés kéréséhez való jogosultságot nem lehet oly tág körben megadni, mint az elmebetegség esetében: mindazáltal tekintve azon benső viszonyt és érdekközösséget, mely a házastársak között létezik, e jogosultságot a házastárstól megvonni igazságosan nem lehet. E mellett, ha a pazarlás vagy vagyonkezelési képtelenség oly mérvű, miszerint az illetőnek teljes elszegényedésétől, s ennélfogva attól lehet tartani, hogy az illetékes község a tartás által való jövendőbeli megterheltetésnek leend kitéve: a gondnokság alá helyezés kérelmezem jogát a legszorosabb viszonyban levő családbeliek körén kívül az árvaszéki ügyészre is kiterjeszteni azért mutatkozik szükségesnek, hogy ha az illetőnek fel- és lemenő ágbeli rokona és házastársa nincsen, vagy ezek a gondnokság alá helyezést nem kérik: a hivatalos % fellépés által az illetékes község jogos érdeke megvédhető legyen. Ezen okok alapján a törvényjavaslat 3-ik és 4-ik §-a az 1877 : XX. t.-cz. vonatkozó intézkedését a fent jelzett két irányban kibővíti. Végre a gondnokság alá helyezést tárgyazó intézkedések közül a tapasztalás megváltoztatást igénylőnek bizonyította az 1877 : XX. t.-cz. 33. §-ának azon intézkedését, mely szerint a gondnokság alá helyezés joghatálya az ezt tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapban először való beiktatásától veszi kezdetét. A jogbiztonság megköveteli, hogy a gondnokság alá helyezési eljárás megfelelő garantiák nyújtásával legyen szabályozva, hogy a felebbvitel két egyenlő bírósági határozat ellenében is a harmadfolyamodásu bírósághoz megengedtessék. Mivel azonban az ily garantiák nyújtása mellett az eljárás, a gondnokság alá helyezésnek jogerőre- emelkedett Ítélettel való elrendelése, hosszú időt vészen igénybe: szükséges intézkedni az iránt,hogy ha veszély bizonyít tatik, s egyszersmind a gondnokság alá helyezés esetének fenforgása valószínű, előzetesen is lehessen oly ideiglenes intézkedést tenni, a mely az utólag elrendelendő gondnokságnak illusoriussá tételét megakadályozza; mert különben kivált pazarlás esetében, addig, mig a gondnokság alá helyezési eljárás tart, az illető talán épen azért, hogy a gondnokság alá helyezést megszorítsa, minden vagyonán túl tehet. Ezen irányban vél a felismert bajon segíteni a törvényjavaslat 5., 6. s 7. §-a, midőn a fent jelzett esetben, valamint akkor is, ha a gondnokság az első bíróság által elrendeltetett, de ez ellen felebbezés adatott be, • zárlatnak ad helyet, mely a telekkönyvbe is feljegyzendő és a hivatalos lapban közzéteendő, ugy, hogy ha azután a gondnokság alá helyezés jogerőre emelkedett itélet által kimondatik: ennek joghatálya a zárlat elrendelését tárgyazó hirdetménynek a hivatalos lapba való beiktatását követő naptól számittassék. Annak kimondása a 8. §-ban, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. 28. §. a) pontjának eseteiben az, hogy a gondnokság alá helyezésnek vagy az elrendelt zárlatnak hírlapi közzétételét követő nap előtt kötött jogügylet érvényesnek tekinthető-e vagy nem? az e részben fennálló anyagi jogszabályok értelmében Ítélendő meg, — szükséges azért, mert magánjogi szabályaink értelmében valamely elmebeteg által kötött jogügylet, az elmebetegség bebizonyithatása esetében érvénytelenithető, s kell is, hogy érvényteleníthető legyen akkor is, ha a gondnokság alá helyezés bíróilag elrendelve nincsen. Budapesten, 1884. évi október hó 11-én. * Dr. Pauler Tivadar s. k., iftmtágügymtmHmr.