Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.
Irományszámok - 1884-17. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. törvényczikk módositásáról és a kir. járásbiróságok számának szaporitásáról
17. szám. 109 Ezen forgalom nem oly nagy, hogy annak egy törvényszék kellő személyzettel, a melynek létszáma a két törvényszék jelenlegi együttes létszámánál mindenesetre kevesebb lesz, a gyors igazságszolgáltatás és a jogkereső' felek igényeit kielégitó'leg megfelelni képes nem lenne. Az egybeolvasztani javasolt két törvényszék területe 108.3;J7O D mértföldből és népessége 269,548 lélekből fog állani. Ugy a terület mint a népesség tekintetében nem fogja az egyesíteni tervezett törvényszék az első helyet elfoglalni. A budapesti törvényszéket nem számítva, Ai\id, Kaposvár, Nyitra, Pécs és még több törvényszékek kerületei és népességei jóval nagyobbak. Sem a geographiai helyzet, sem egyéb körülmény egyátalán nem követelik, hogy ugyanazon törvényhatóság területén a kérdésben forgó két törvényszék továbbra is fentartassék és pedig annyival kevésbé, mert Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye egyik törvényszéknek sem képezi székhelyét. Azon indítványomnak indoka, hogy az egyesítendő két törvényszék székhelyéül Szolnokot javasolom, azon már fennebb is érintett elv kivitelében keresendő, hogy a törvényszékek és járásbíróságok székhelyei a törvényhatóságok, illetve megyei szolgabírói járások székhelyeivel ott, a hol törvénykezési szempontok azt mulhatlanul nem akadályozzák, és a hol azt a helyi viszonyok lehetővé teszik, mindig egyesittessenek. Meg kell említenem még azon körülményt is, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye közönsége ösmerve a kormánynak ezen elvi kiindulási pontját, a törvényszék elhelyezhetésé czéljából épületet is szerzett és így, miután az egyesítésre akadály egyátalán nem létezik, egyébtől eltekintve, méltányos sem lenne a nevezett megye közönségének ezen áldozatát figyelmen kívül hagyni. A 3. §-hoz. Az 1871: XXX11. t.-czikkben a járásbíróságok száma 360-ban állapíttatott meg, melyhez hozzászámítandó az 1873: XXVII. t.-cz. 15. §.-ában a polgári határőrvidék területére szervezett 14 járásbíróság is. Az ország népessége 13.728,622 lélekből áll. Ha a budapesti .büntető járásbíróságot e helyütt nem számítjuk — a mint azt nem is számithatjuk — a 373 járásbíróság közül egy-egyre átlagosan 36,806 lélekből álló népesség esik. A gyors igazságszolgáltatás és a jogkereső felek érdekei azt kívánnák, hogy átlag véve mindenik 20—25,000 lélek által lakott területen külön járásbíróság állittassék fel. Azonban e szaporítás oly nagy terhet róna az államháztartásra, hogy erre nézve a javaslattételt ezúttal mellőzendőnek vélem és csakis annak indítványozására szorítkozom, hogy azon vidékeken, a melyeken az emelkedett ügyforgalom, a geographiaj helyzet és az ezzel egybefüggő közigazgatási beosztás, vagy a közlekedési eszközök és egyéb körülmények azt mulhatlanul megkövetelik, állithasson fel a ministerium új járásbíróságokat. Nem javaslom ugyan — mint ez a következő §. indokolásából is látható lesz — ezúttal a szervezendő járásbíróságok székhelyeinek törvény által leendő megállapítását, mégis kötelességemnek tartom felemlíteni azon vidékeket, a melyek e tekintetben kiválólag figyelmet igényelnek. Első sorban bátor vagyok kiemelni az ország fővárosát, melynek területén a polgári ügyekre 5, a vétségekre és kihágásokra pedig 2 járásbíróság van szervezve. Ezen járásbíróságok közül ismét ki kell emelnem a VL— VII. kerületit, továbbá a VIII.—X. kerületit, és kívánatos volna, ha legalább a főváros VII. kerületére állíttathatnék fel külön járásbíróság.
