Képviselőházi irományok, 1884. I. kötet • 1-56. sz.

Irományszámok - 1884-16. Törvényjavaslat, az 1874:XXXV. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről

102 16. s^m. melyekkel szemben, a díjátalány nem állana arányban, ily esetekben a hatóságnak jogában áll a közjegyző indokolt kérelmére magasabb, de a díjátalány kétszeregét meg nem haladható díjt ^ rji, megállapítani. Az idézett •§§. egyéb intézkedései azok alkalmasására, és a közjegyző kötelességére nézve tüzetes meghatározásokat tartalmaznak. A 26-28. §§-hoz. A közjegyzői törvény 129. §-ának szövegezése annak különféle alkalmazására szolgált alapul, és majdnem lehetetlenné tette a közjegyzőnek az örökösödési ügyekben gyors eljárásra . eredményes buzdítását. _*-. Minthogy pedig a bíróságok — mint már említtetett — egyéb teendőkkel elhalmozva V ^ vannak; minthogy továbbá az igazságszolgálratás a kiküldetések minél gyorsabb teljesítését *« »* igényli, és minthogy elkerülhetlenül szükséges, hogy a közjegyzők részéra szükséges anyagi forrás a felek hátránya nélkül kellőleg biztosittassék, és a bíróságok — illetve az azoknál alkalmazott bírák és bírósági hivatalnokok lehetőleg minden oly kiküldetéstől megkíméltessenek, melyeket szakavatott és teljesen megbízható közegek elvégezhetnek, — ennélfogva az idézett §§-okat módosítani, illetve pótolni kellett. A 29-ik %-hoz. Miután a közjegyzői jelöltek, jelen javaslat által a kamarához szorosabban fíízettek, azokra a törvéuy 165. §-át is ki kellett terjeszteni, — mely a főfelügyelet)' jog fogalmában egyébiránt amúgy is benfoglaltatik. A 30-ik %hoz. Az ezen §-ban tervezett iutézkedés a közjegyzők iránti bizalom megszilárdítása, részint pedig a közjegyzői eljárást igénybe vett felek érdeke szempontjából tétetett. És oly közjegyző irányában, ki a biztosítékot a kamara felszólításától számitott 15 nap alatt ki nem egészíti, meg kell rendülni a bizalomnak, — azon közjegyzőt pedig, ki a kiegészítést további egy hó:iap alatt sem teszi, legczélszerübb ugy az intézmény, mint a felek érdekében, állásától elmozdítani. A 31. és 32-ik %-okhoz. A javaslat ezen §-aiban a közjegyzői jelöltet illetőleg is, meghatároztatnak a fegyelmi egetek s azok fenyítékei, és arra nézve terveztetik intézkedés, hogy a pénzbüntetés behajtása végett a végrehajtást a kamara, illetve a fegyelmi bíróság reudelhesse el; hogy továbbá annak foganatosítása czéljából, tekintet nélkül a pénzbüntetés összegére, mindig az illető járásbíróságot kereshesse meg, és hogy a jelöltet, ha a pénzbüntetés tőle be nem hajtható, a közjegyzői kamara, illetve a fegyelmi bíróság, megfelelő időre a gyakorlattól felfüggeszthesse, a mely intézkedés által egyrészt gyorsabb eljárás lesz elérve, másrészt pedig remélhetőleg a szegényebb sorsú jelöltek is inkább tartózkodni fognak a visszaélések elkövetésétől. Lényeges intézkedése még a 32. §-nak, hogy a közjegyzőkre meghatározott fegyelmi fenyítékek közül a felfüggesztés mellőztetett. Ennek indoka abban keresendő, hogy oly közjegyzőtől, ki állásának elvesztésével nem fenyíthető, czélszerüen nem lehet megvonni a kenyérkeresést. Az 1874: XXXV. t.-cz. 182. §-ának és a 183. §. c) pontjának mellőzése, az elébbi intézkedés folyománya. A 33-ik %-hoz. A többször idézett törvény 184. §-ának b) pontjához azért kellett a tervezett kiegészítést felvenni, mert ha jogérvényesen rendeltetett el a csőd a közjegyző ellen, vagy az jogérvé-