Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

888. szám. 89 IV. Kimondandónak véli az országos bizottság, hogy vallás- és közoktatásügyi tekintetben, Fiume föltétlenül a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi minister vezetése alatt áll. Sajnálattal értesült a bizottság nevezetesen azokról a panaszokról, amelyek a fiumei társaskáptalan jelenlegi állapota ellen felhozatnak. Ezen káptalan 1787-ben a pólai egyházmegyéből kihasittatván, azengg-modrusi püspöknek, administrativ felügyelete végett, de csak ad personam lett alárendelve a nélkül, hogy valaha ezen egyházi megyébe bekebeleztetett volna. Ennek daczára is ezen fiumei társaskáptalan és a zengg-modrusi egyházmegye közt szorosabb összeköttetés létesült, mely Fiúméra nézve sok hátránynyal jár. A fiumei képviselők panaszkodnak, hogy cooperatorok gyanánt oly papok alkalmaztatnak, kik nem tudnak olaszul, hogy Fiúméban a szláv lithurgia lett behozva, holott igen közel fekvő horvát templomokban a latin nyelv van divatban, hogy a kanonokok elhalnak a nélkül, hogy a megüresedett helyek betöltésére nézve intézkedés történnék, hogy a fiumei prépost apát sem a guberniummal, sem a municipiummal semmi néven nevezendő érintkezésben nincs, hogy annak kineveztetéséről nem is értesíttettek, installátiójára meg nem hivattak, sőt az magát náluk be sem mutatta, hogy nevezetesen 1877. Fiamin János kanonok a fiumei társaskáptalan prépostjává és fiumei főesperessé neveztetett ki, kizárólag a horvát bán előterjesztésére és ellenjegyzése mellett stb. A magyar országos bizottság Fiumének nyilatkozatára adott válaszában ezen tárgy körül is elmondta nézeteit és igy e helyen arra szorítkozik, hogy ezeket a kormány figyelmébe ajánlja, remélve és elvárva, hogy neki sikerülni fog, ugy az emiitett bajokon gyökeresen segíteni, valamint a görög nem egyesülteknek viszonyát is, kik a károlyvárosi görög-keleti püspök egyházi hatósága alatt állanak, Magyarország érdekeinek megfelelő módon rendezni. V. A mi a közoktatást illeti, a bizottság magától érthető dolognak tekinti, hogy Fiume municipiumában a népoktatás oly statútum utján rendeztessék, mely a municipium által kidolgoztatván, a magyar kormány által jóváhagyatik, valamint, hogy a Fiúméban létező valamennyi tanintézet kizárólag a magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minister legfőbb vezénylete alá állittassék, nevezetesen hogy a jelenleg Fiume városában létező horvát gymnasium onnét áthelyeztessék. A territoriális felségjog fogalmával ellenkezik az, hogy Fiúméban, ezen magyar területen, legyen intézmény, melynek törvényhozása, kormánya, végrehajtó közegei nem közvetlenül a magyar kormánynak vannak alárendelve, hogy magyar területen tanintézet létezzék, melynek tanrendét más, mint a magyar törvényhozás állapítja meg, s mely más, mint a magyar kormány alatt álljon. A fiumei bizottság számtalan esetet említett fel, midőn fiatal emberek, kik a fiumei államgymnasiumban megbuktak, a horvát gymnasiumba átmentek és ott minden nehézség nélkül lettek előléptetve, mert az utóbbi intézet nem azt tekinti feladatának, hogy a tanulók műveltségét előmozdítsa, hanem hogy horvátositson, míg az államgymnasiumban az oktatási nyelv olasz ugyan, de legalább a magyar nyelv is tanittatik, és így a magyar államhoz való tartozandóság eszméje a fiatalságban habár lassan, de minden erőszak nélkül gyökeret vert. A magyar bizottság tudja, hogy a horvát gymnasiumnak Fiúméból máshová való áthelyezése csakis bizonyos fennálló jogok kímélése mellett eszközölhető, de múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a kérdés a magyar kormány részéről komoly tanulmány tárgyává tétessék, s hogy a jogos igényeknek kielégítésére méltányos megoldási mód kerestessék, mely mellett azután a horvát gymnasiumnak Fiúméból való eltávolítása lehetőleg rövid idő alatt eszközlendő volna. Mindezek folytán indítványozza a bizottság: határozza el az országgyűlés mindkét tisztelt háza, hogy a bizottság fentemiitett megállapodásai kiadatnak a kormánynak azzal az utasítással, hogy az azokban foglalt kívánalmak teljesítésére, amennyiben azok a végrehajtó hatalom hatáskörébe esnek, tegye meg rendeleti úton a szükséges intézkedéseket, amennyiben pedig azoknak valósítása végett a magyar törvényhozás hozzájárulása szükséges, terjeszsze elő minél előbb az erre megkívántató törvényKÉPVH. IROMÁNY 1881—84. XXII. KÖTET. 12