Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

888. szám. 85 szerint a Fiúméra nézve még függőben levő kérdéseknek végleges elintézése nemcsak Horvátország hozzájárulásától tétetik függővé, hanem az ezt elrendelő törvényt ugyancsak Horvátország hozzájárulása nélkül meg sem lehet változtatni. Szükségesnek tartotta a bizottság mindezeknek előrebocsátását, hogy a t, ház tisztán felismerhesse azokat a határokat, a melyek a fennálló törvények által a bizottság működésére nézve már előre meg voltak szabva, és melyek eddigelé a fiumei kérdés még függőben levő részeinek végleges elintézését lehetetlenné tették. Az 1868: XXX. t.-cz. szentesítése után a fentidézett 66. §. alapján Ő Felsége 1868. évi november hó 7-én kelt királyi leirata folytán a küldöttségi tárgyalások Magyarország, Horvátország és Fiume közt megtartattak ugyan, (az erre vonatkozó jelentés mellékleteivel együtt megtalálható az 1868. évi országgyűlési irományok közt) azonban végleges eredményre nem vezettek, miután a bizottság tagjai egy mindnyájuk által elfogadható kiegyezési tervezetben megállapodni nem tudtak. Mindössze is a horvát küldöttség azon végnyilatkozatát — miszerint addig is, mig ezen kérdés végleges megoldását a sikernek nagyobb valószínűségével megkisérleni lehetne, provisorium állittassék fel oly módon, hogy Fiume városa és kerülete közigazgatását a központi magyar kormány vegye át és intézze, Fiume vármegye pedig adassék át az autonóm horvát kormánynak, a királyi biztos hatósága a megyében megszüntettetvén — mindössze, mondjuk, a horvát küldöttség ezen nyilatkozatát a magyar és fiumei bizottsági tagok is elfogadták azzal a hozzáadással, hogy miután a dolog természete szerint a közös ügyek vezetése kereskedelmi és tengerészeti tekintetben fennakadást nem szenvedhet, a bizottság munkálkodásáról azzal az inditványnyal tétessék jelentés az országgyűléshez : utasítaná oda a kormányt, hogy az emiitett kereskedelmi és tengerészeti ügyek ellátásáról is kellőleg gondoskodjék. A magyar országgyűlés képviselőháza 1870. évi márczius hó 15-én tartott ülésében a kormányt ily értelemben való intézkedésre felhatalmazta és a horvát országgyűlés is július hó 26-án lényegileg hasonló határozatot hozott. Ezek alapján keletkezett a magyar ministertanácsnak 1871. évi július hó 21-én kelt Ő Felségéhes intézett előterjesztése, melyben a teendők iránt tüzetes javaslatok tétettek, a minek folytán Ő Felsége ugyanazon hó 28-án kiadá az előterjesztést mindenben jóváhagyó elhatározását. Miután ezen előterjesztés a hozzátartozó legfelsőbb elhatározással együtt képezi a jelenben jogilag és tényleg létező állapotnak alapját, ezen okmányok pedig az országgyűlés nyomtatványai közt nem találhatók, a bizottság czélszerűnek vélte azoknak teljes szövegét az 1. számú mellékletben a t. ház elé terjeszteni. . Ezen provisorium létrejötte óta annyiban pihent a fiumei ügy, a mennyiben azóta kísérlet nem tétetett az 1868: XXX. t.-cz. 66. §-a értelmében a még függőben levő kérdéseknek küldöttségek által való végleges megoldására nézve. Minthogy azonban mindinkább fokozódó élénkséggel ugy Magyarországon mint Fiaméban megsürgettetett ezen végleges megoldás, a magyar országgyűlés mindkét háza 1882. márczius havában a magy. kir. ministerelnök indítványára, „tekintve, hogy nagyon kívánatos, miszerint azon egyes részletes kérdések is, melyeket Fiumét illetőleg az 1868: XXX. t.-cz. függőben hagyott, mielőbb megoldassanak, és tekintve továbbá, hogy ezen kérdésekre nézve az idézett t.-cz. 66. §-a értelmében Magyarország országgyűlése és Horvát- Sziavon- ésDalmátországok gyűlése és Fiume városa közt küldöttségi tárgyalások útj án közös egyetértés eszközlendő ", egyhanglag elhatározta: „ egy négy tagból álló országos küldöttség kiküldését, melybe a képviselőház három, a főrendiház pedig egy tagot választ és mely HorvátSzlavón- és Dalmátországok gyűlésének és Fiume városának hasonló küldöttségeivel tanácskozván, azokkal egyetértőleg igyekezzék az érintett kérdésekre nézve, tekintettel Fiúménak törvényileg megállapitott közjogi helyzetére és állami hozzátartozandóságára, oly megállapodásokat létesíteni, melyek nyomán Fiumére vonatkozó minden kérdés a méltányosság és közös érdek alapján mindenek megelégedésére megoldható legyen". E határozat alapján a főrendiház 1882. márczius h'ó 21-én, a képviselőház pedig 1882. márczius hó 25-én tartott ülésében, a magyar országgyü-