Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.
Irományszámok - 1881-885. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgárositott magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
66 885. szám. nyaival közelebbről ösmerős községi elöljáróság utján beszedését, az igazságügyi bizottság is mint igen fontos iránypontokot különösen kiemelendőknek találta. Elfogadta a ministeri törvényjavaslatnak a felebbvitelre vonatkozó intézkedését is kivéve azon törvényjavaslat 28. §-ában foglalt azon megszorítást, hogy a felfolyamodás a ministeriumhoz kizárassék azon esetekben, midőn a közigazgatási bizottság a kiképezési költségek iránt vagy az iránt határozott, hogy a házközösség vagyona az illető tag kilépése alkalmával vagy a végrendelkező elhunytakor miből állott; ezen esetekben ugyanis az alsóbb fokú hatóságok határozatai érdemleges kérdéseket tárgyazván, melyek az osztályrész tetemes megrövidítését eredményezhetik, nem forog fenn ok arra nézve, hogy azon fél, ki jogaiban magát sértve érzi, elzárassék azon lehetőségtől, hogy a legfelsőbb fokú hatósághoz folyamodhassék. A birói végrehajtás és pedig a járásbíróság előtti végrehajtás biztosítása tekintetéből az 1881. évi LX. t.-ez. 1. §. h) pontja következtében szükséges kifejezetten rendelkezni, hogy ily végrehajtásnak azon vagyonjogi kötelezettségekre nézve, melyek az osztály alkalmával egyik házközösségi tag terhére a másik irányában megállapittatnak, minők például az eltartási kötelezettségek, az osztályrész készpénzbeli kifizetése stb. helye van. A ministeri törvényjavaslat II. részének III. fejezete az igazságügyi bizottságnak az első rész első fejezetével szemben elfoglalt azon álláspontja következtében, hogy a tulajdonjog arányának megállapítása nemcsak az ezen fejezetben kitett esetekben, hanem mindenütt eszközlendő, hol az érdekeltek többsége a tényleges osztályt nem kívánja, feleslegessé vált. Azon osztályokra nézve, melyek hatóság közbenjötte nélkül eszközöltettek, tehát az úgynevezett titkos osztályokra nézve az igazságügyi bizottság a ministeri törvényjavaslatnak a III. részben elfoglalt álláspontjától eltérőleg kimondandónak találta, hogy a mennyiben a házközösségi tagok által az egyes osztályrészek birtokba vételével tényleg foganatba vétettek, az osztálylevél a szolgabíró által ép ugy, mint egyezség esetében kiállítandó, sazok telekkönyvi keresztülvitele eszközlendő. A ministeri törvényjavaslat szerint ezen titkos osztály csak annyiban érvényes, ha az a jelenlegi házközösségi tagok által is helyesnek el fogadtatik; az igazságügyi bizottság azonban azon nézetből indult ki, hogy a házközösségek legnagyobb része titkos osztály utján már meg van osztva, mely osztály alapján a házközösségi vagyon forgalomba is jött, az ingatlanok második, harmadik kézen vannak; a titkos osztály bolygatása tehát számos birtokviszony felforgatásával járna, mig ellenkezően azok elfogadása által, ha az összes érdekeltek hozzájárultával jöttek létre, minek legkétségtelenebb bizonyítéka az, ha a házközösségi tagok különválván, mindenik a maga részét birtokba vette, a hivatalos beavatkozás szükségessége igen számos esetben elesik, azzal együtt azon kérdés is, hogy az osztály család, ág vagy fej szerint eszközlendő-e, jelentőségéből sokat vészit. »A hatóságok is eddigi határozataikban rendszerint a titkos osztály lehető fentartását követték elvként. Hogy azonban az ily osztály figyelembe vétethessék, annak idejében bejelentendő, másként a hivatalos közegek a 2. §-ban a hivatalos beavatkozásra kitűzött határidő kezdetével nem szerezhetnek maguknak kellő tájékozást az iránt, mely házközösségeknél van szükség a hivatalos beavatkozásra. A ministeri törvényjavaslat IV. részében foglalt vegyes intézkedéseket az igazságügyi bizottság kibővítette, a mi a bélyeg- és illetékmentességet illeti, azzal, hogy ezt a házközösség megszűnte-
