Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-877. A gazdasági bizottság jelentése, a képviselőház hivatali és szolgaszemélyzetének szervezéséről, ugyanezek fizetése, illetőleg bére, nyugdíjaztatása s egyéb illetményeiről

877. szám. 45 8. Ha azonban azon állás, melyből előbbre vitetik, más az előbbeni állásban töltött 10, 20 vagy 30 év folytán, vagy azon állásnak rendszeresítése miatt, avagy az illető egyénnek korábbi években megadott u. n. személyi pótlék folytán máris oly magas fizetést élvez, mely az előmenetel által nyert állás fizetésével egyenlő, vagy azt meg is haladja, akkor az ilyennek az új állás második, esetleg harmadik vagy negyedik rangosztályában járó fizetés fog utal­ványoztatni, a mely t. i. az előmenetel mellett fizetésemelést is foglal magában, mindenesetre ugy, hogy az előmenetel fizetési veszteséggel semmi esetben sem járjon. 9. Ha azonban valamely tisztviselő ezen szabályrendeletek életbeléptetéséig személyes pótlékban már részesült, az mindaddig a nagyobb fizetéssel járó fokozati osztály díjazását nem élvezheti, mig az általa élvezett személyes pótlék a magasabb rangosztálylyal összekötött fize­tést meghaladja. Esetleges nyugdíjazásnál azonban a személyes pótlékra való tekintet nélkül azon fokozati fizetés vétetik alapul, melybe az illető, szolgálati éveit véve tekintetbe, tartozik. 10. A képviselőházi hivatalnokok mai házbérilletményei nem felelvén meg a jelenlegi házbér mérveinek: 1884. évtől kezdve a legkisebb házbérilletmény 250 frtban állapittatik meg azokra nézve, kik ennél kevesebbe! vannak ellátva. / 11. A rendszeres fizetésen és lakbéren kivül egyéb czímen már előbb nyert illetmények mind a 4 szolgálati fokozatban változatlanul ugyanazok maradnak. ' B) Nyugdíjazásról. .1. A képviselőház hivatalnokai, valamint azok özvegyei a gazdasági bizottságnak a kép­viselőház által elfogadott 1869. évi május 24-én kelt 147. számú megállapodásának folytán nyug­díjképesek. 2. A képviselőháznál alkalmazott hivatalnokok nyugdíj képessége e szerint már meg lévén állapítva, annak kivitelére és alkalmazására nézve ezennel kimondatik, hogy ezeknek fizetségei­ből nyugdíjalap czímen; mint eddig semmi levonás nem történt, ezentúl sem fog ily levonás életbe léptetni. 3. Minden hivatalnok, ki szolgálatában 10 évet töltött/ha szolgálatra képtelenné vagy feleslegessé válik, nyugdíjképes és fizetésének egyharmadával nyugalomba helyezhető, vagy a ház elnöke által a gazdasági bizottság meghallgatása után végkielégítéssel elbocsátható s a kép­viselőház irányában azontúl semmiféle igényekkel nem birhat. 4. Végkielégítés az illetőnek utolsó évi fizetése. 5. A képviselőházi hivatalnok eltöltött 20 év után, ha munkaképtelenné vált, utolsó évben élvezett fizetésének felével, 30 év után pedig feltétlenül, ha nem is vált hivatalának továbbviselésére képtelenné, fizetésének kétharmad részével, valamint 40 év múlva egész fize­tésével léphet nyugdíjba. 6. Azon esetben, ha nem vált volna munkaképtelenné, 20 évi szolgálat után a gazdaság bizottság meghallgatása mellett a ház elnöke által nyugdíjazható, vagy végkielégítésben része­síthető, mely utóbbi esetben két évi fizetés lesz a kielégítés összege. 7. Nyugdíj kiszabásnál s végkielégítésnél az utolsó évben élvezett fokozatbéli fizetés szolgál alapul, sem házbér, sem személyi pótlék, sem bármely más czímen élvezett járulék vagy átalány annak megállapításánál tekintetbe nem vétetik. 8. Minden hivatalnoknak halála után, tekintet nélkül szolgálati éveire, tényleges fizetése és házbére még három hóra kiutalványoztatik, abból azonban mindenek előtt az orvosi gyógy­kezelési és temetkezési kiadások, valamint az elhunyt által a képviselőház pénztárából netán felvett előleg, a háznagyi hivatal közbejöttével fedezendök, illetve visszatérítendők s a fenmaradó rész az elhunyt törvényes örökösének szolgáltatik ki. 9. A hivatalnok halála után hátrahagyott törvényes özvegye, ha férje legalább 10 évet

Next

/
Oldalképek
Tartalom