Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-875. Ipartörvényjavaslat

875. szám. 27. Fogadók, korcsmák, sörházak, pál inkamérések, kávéházak és kávémérések tartása, a kéményseprés, a zsünruskodás, robbanó szerek készítésének és az azokkal való kereskedés és a cselódszerzés jogától mindazáltal az iparhatóság saját területén (Budapesten a főváros egész területén) előrebocsátott vizsgálat és tárgyalás után meghatározott vagy határozatlan időre megfoszthatja azt, a kinél oly tények merültek fel, a melyek őt iparának űzhetése tekintetében a közerkölcsisóg és a közrendészet szempontjából megbizhatlannak tüntetik fel. Az illető iparág csak új engedély alapján űzhető. 156. §. 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki valamely engedélyhez nem kötött ipart önállóan űz a nélkül, hogy e törvény 4., 5., 6., 7., 8., 9. §-ának megfelelt volna; b) a ki árszabályok által korlátozott üzletek gyakorlásánál a hatóság által megszabott díjaknál magasabbakat szed. 157. §. 20 írttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki ezen törvénynek a segédek, tanonczok ós gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti; b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét árúczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabályellenes eljárás által a munkásokat károsítja; c) azon iparos vagy gyáros, ki segédet kellő igazolás nélkül (90. §.) fogad fel. ti) a ki czégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat használ, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek. (58. §.) 158. §. 100 írttól 300 frtig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó: a) a ki a 10. §-ban felsorolt iparágak valamelyikét megkezdi, mielőtt a kellő engedélyt megkapta volna; b) a ki a 25. §-ban előszámlált üzlettelepek valamelyikét felállítja, mielőtt a megkívántató jogerejű engedélyt megnyerte volna; ej a ki a 25. §-ban felsorolt üzlettelepek valamelyikét hatósági engedély nélkül átalakítja, vagy pedig az engedélyező okmányban megállapított feltóteleknek meg nem felel; d) a ki az 51. §-ban előszámlált esetekben igazolvány nélkül kezdi meg az árusítást, vagy az 51. §-ban említett könyveket hanyagul vagy épen nem vezeti; e) azon gyáros, ki a 114. §-ban megállapított kötelességét teljesíteni elmulasztja; fenmaradván úgy a polgári, mint büntető törvény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt valamely baleset törtónt; f) a ki az 55. §-ban megnevezett iparüzletek egyikét bejelentés nélkül félbeszakítja vagy pedig az abbanhagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja, vagy azt ebbeli kötelességének kijátszására szolgáló módon folytatja. 159. §. Azon segédet vagy gyári munkást, ki munkájából jogtalanul kilép, az iparhatóság viszszahozathatja, kötelessége teljesítésére szoríthatja, sőt ezenfelül még 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti. 160. §. A 157. §. a) pontjában emiitett kihágások súlyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoneztartási, a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jogától iparhatóságilag egy övre megfosztható. 4*