Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.
Irományszámok - 1881-893. 1884. évi XXI. törvényczikk, a szeszadóról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készitésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről
186 893. szám. 1. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, kéverőkészülékkel, üstsisakkal, hütöpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hűtőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkei egybekötő csővel, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. # oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a) egy czefremelegitővel; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknéi, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. b) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számíttatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt emiitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg. Valamely üst töltési képességét teljes űrtartalmának négyötöd (*/ 5 ) része képezi. Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (1—4. pont) tOel maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekitendő, hogy 10-el osztható legyen. Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ezen §. meg nem határozza, azt a pénzügyminister, — az 1878 : XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, — állapitja meg. 48. §. Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 47. §. szerint megállapított termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául. A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett §. szabályai mérvadók. 49. §. Szesznyeredék. A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterénként következőkép állapittatik meg, és pedig: a) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. §. I. pontja) 5 fokkal; 6) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga- vagy őszibaraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust, mézes viz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szőlőtörköly és serfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál V/i fokkal. Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel birnak, mely a 20. §. II. pontjának megfelelés az 51. §. határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok feldolgozásánál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák, s a pálinkafőzéssel azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk fentartására moslékot nyerjenek, 20°/e-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapodban kezdődő 8 havi időszakon belül esik.
