Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-889. 1884. évi XVII. törvényczikk, Ipartörvény

140 889. »zám. 4é. §. Minden íymtm a j«len törvény sserint engedélyhez nem kötött iparnál ugyanazon községben több állaaéó (teleti helyet (műhelyt, boltot) tarthat, melyek azonban az iparható- , ságnak bejelentendők. Engedélyhez kötött iparnál minden újabb üzleti hely külön engedély alá esik. 46. §. Engedélyhez nem kötött ipart mindenki rendes lakhelyén kivtil, az ország több helyén is űzhet; de tartozik a lakhelyén kivül nyitott fióktelepet mind a főtelepre illetékes iparhatóságnál, mind azon iparhatóságnál külön bejelenteni, melynek területén fiókot nyitni óhajt; — tartozik továbbá ahhoz üzletvezetőt állitani s átalában mindent teljesíteni, mit a törvény egy új iparág megindításánál rendel. Engedélyhez kötött iparnál minden e§pyes fióktelephez külön engedély szükséges. 47. §. Egy személy többféle ipart is űzhet, tartozik azonban minden iparágra nézve mindazt teljesíteni, mit a törvény az ipar megkezdésénél rendel; ha mindazáltal valaki képesítés igazolásához kötött többféle ipart kivan űzni, a képesítést ugyan csak egy iparágra köteles kimutatni, azon iparokban azonban, melyekre nézve a képesítést nem igazolta, illetőleg képesített egyént nem alkalmaz (8. §.), tanonczot tartania nem szabad. Hasonló vagy különböző ipart űzők közös üzlet folytatására egyesülhetnek. 48. §. Minden iparűzőnek joga van, készítményeinek teljes előállítására szükséges mindennemí munkát egyesíteni, s az erre megkívántató segédmunkásokat tartani. 49. §. A ki engedélyhez kötött ipart egy éven át, más ipart pedig két éven át egyfolytában nem űz, azt csak újabb engedély, illetőleg bejelentés mellett gyakorolhatja. A 10 ik §. f) pontja alatt felsorolt iparágak tekintetében szabályrendeletileg ennél rövidebb idő is megállapítható. 50. §. Minden iparosnak joga van ugy saját, mint mások készítményeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kivül is az ország bármely helyén tartott országos vásárokon akár személyesen, akár megbízott által eladni, továbbá jogában áll azokra bárhol ós bármikor, minták előmutatásával is, megrendeléseket gyűjteni vagy gyűjtetni, megrendelt munkát teljesíteni, vagy munkásai által teljesíttetni. Heti vásárokon élelmi szereket, kerti ós mezei terményeket, házi iparczikkeket — a mennyiben azt törvényes kiváltságok nem akadályozzák — bárki árúba bocsáthat. Másféle iparkészitmónyeket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. 51. §. Saját vagy mások készítményeit végeladás, árverés vagy más, a tömeges és gyors eladásra ingerlő módon eladni csak az iparhatóság engedélyével szabad. Ezen engedély legfölebb három hóra terjedhet, ós elnyerésekor első sorban ipari (87. §.) esetleg kereskedelmi oktatási czólokra a község pénztárába : a) Budapesten 100 forint, b) 10 ezernél több lakossal biró városokban ós községekben 50 frt, c) más helyeken 20 írt özetendő.