Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

888. szám. 121 3-ik melléklet a VI. számú jegyzőkönyvhez. A fiumei ügyben működő magyar bizottság nyilatkozata. A magyar országgyűlés mindkét háza még 1882. május havában a m. kir. ministerelnök úr indítványára, »tekintve, hogy nagyon kívánatos, hogy azon egyes részletes kérdések is, melyeket Fiumét illetőleg az 1868: XXX. t.-cz. függőben hagyott, mielőbb megoldassanak, — tekintve továbbá, hogy ezen kérdésekre nézve az idézett törv.-czikk 66. §-a értelmében Magyarország országgyűlése és HorvátSzlavón- és Dalmátországok országgyűlése és Fiume városa közt küldöttségi tárgyalások utján közös egyetértés eszközlendő — egyhangúlag határozta el »egy négy tagból álló országos küldöttség kiküldését, melybe a képviselőház 3, a főrendiház pedig 1 tagot választ és mely Horvát-Szlavón- és Dalmátországok gyűlésének és Fiume városának hasonló küldöttségeivel tanácskozván, azokkal egyetértőleg igyekezzék a% érintett kérdésekre nézve, figyelemmel Fiúménak törvényileg megállapított közjogi helyzetére és állami hozzátartozandóságára, oly megállapodásokat létesíteni, melyek nyomán Fiúméra vonatkozó minden kérdés a méltányosság és a közös érdek alapján mindenek megelégedésére megoldható legyen és e részbeni javaslatait terjeszsze mielébb az országgyűlés elé«. Ezen határozatban szabatosan körül van irva a fiumei ügyben újólag kiküldött országos bizottságnak feladata és épen oly világosan meg vannak szabva a bizottság illetékességének határai. Feladata, a Fiúméra vonatkozó, eddigelé megoldatlan részletes kérdéseket a méltányosság és a közös érdek alapján megoldani, illetékessége pedig csakis ezen még függőben levő kérdésekre terjeszkedhetik, nem pedig Fiúménak közjogi helyzetére és állami hozzátartozandóságára, mely a magyar országgyűlés imént idézett határozata szerint is ^törvényileg már is meg van állapítva*. Magától értetik, hogy ennélfogva a magyar országgyűlés küldöttségének egyfelől arra kell törekednie, hogy feladatát lehetőleg jól megoldja, másfelől óvakodnia kell, hogy oly térre ne lépjen, mely illetékességének határain túl fekszik. Megjegyzendő, hogy ezen tekintetben a mostani országos bizottság feladata és illetékessége azonos az 1869-ben hasonló czélra kiküldött országos bizottság feladatával és illetékességével, mert az 1869-iki bizottság első ülésének jegyzőkönyve szerint, ezen ülésben az akkori ministerelnök gróf Andrássy Gyula »bővebben fejtegette, hogy mivel a kegyelmes leirat és annak mindkét részről történt elfogadása után, ama kérdés: hová tartozik Fiume ? sem állami, sem becsületbeli szempontból többé nem létezik, a bizottság tanácskozásainak tárgyaiul csak a Fiume felvirágoztatására vonatkozó belkérdések maradtak fenn és egyedül e\ek várnak elintézésre*. Az akkori magyar ministerelnök imént jelzett felfogása ellen nemcsak senki s igy az akkori országos bizottság horvát tagjai részéről sem történt felszólalás, hanem épen ellenkezőleg, az idézett jegyzőkönyv szavai szerint: >a bizottság közmegegyezéssel elhatározta, hogy a fiumei követek által benyújtandó kivánatok a ministerelnök úr által is fejtegetett értelemben tárgyaltassanak*. De a magyar országos bizottság ezen feladatával és illetékességi körével egyszersmind teljesen azonos azon feladat és illetékességi kör is, a melylyel az ugyancsak 1882. április 21-én ugyané czélra megválasztott horvát bizottság kiküldetett. Ezen bizottság kiküldésére ugyanis Horvát-Szlavonországok KÉPVH. IROMÁNY. 1881—84. XXII. KÜTET. 16