Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése

888. szám. 93 viszonyok és körülmények figyelembe vételével a helyhatósági képviselet közreműködése mellett kidolgozni s a magyar királyi ministerium jóváhagyása alá terjeszteni. Addig azonban, mig ezen statútum életbe léptettethetik, a Fiume város és kerületében jelenleg fennálló kormányzati viszonyok, mindazonáltal a kormányzó, illetőleg a magyar királyi ministerium közvetlen felügyelete alá helyezve, épségben hagyatik. Ezen felügyeletnek mikénti gyakorlása iránt a kormányzónak a magyar királyi belügyminister által megfelelő utasitás fog adatni. II. Törvénykezési ügyek. A törvénykezés rendelésénél nemcsak Fiume városának az anyaországgal való minél szorosabb csatlakozására irányuló óhaját keile tekintetbe venni; hanem másrészről szem előtt volt tartandó a Horvát-Szlavonországok országgyűlésének azon nyilatkozata is, a melyben az autonóm jogok épségben tartása van hangsúlyozva ; valamint azon körülmény is, hogy Fiúméban majdnem két évtized óta, a polgári és büntető törvénykezés terén ugyanazon törvények vannak tényleg hatályban, amelyek Horvát-Szlavonországokban; a mi ez utóbbi országok és Fiume között a jogfogalmakban és szokásokban bizonyos közösséget eredményezett, s a mi a más törvények uralma alatt álló anyaországgal való szoros egyesülés azonnal való kivitelének a gyakorlat terén sokszoros akadályt vet útjába. Ezen tekintetek egyarányos figyelembe vétele mellett, két szempont volt a ministeriumra nézve irányadó. Az első az, hogy a Fiúméban felállitandó törvénykezési hatóságok hatásköréből kizárassanak mindazon ügyek, melyek az 1868. évi XXX. t.-cz. szerint törvénykezés tekintetében Horvát-Szlavonország autonóm ügyeinek sorába tartoznak. A másik vezérszempont pedig az, hogy mivel a provisorium feladata ugyis csak átmeneti intézkedésekből áll, a melyek hatálya csak azon időre terjed ki, a mig az eszmék tisztultával s a kölcsönös nemzeti féltékenység megszűnésével a végleges állapot létesítése lehetővé válik: tehát ezen átmeneti korszakban a törvénykezés rendezésénél a fösúly nem annyira az elvi követelményekre, mint inkább a gyors és pontos igazságszolgáltatás biztosítékaira fektetendő. A ministerium ennélfogva a törvénykezés rendezésére vonatkozó javaslatait a következő pontokban bátorkodik Felséged elé terjeszteni : 1. Fiúméban egy elsöfolyamodású és egy feljebbviteli bíróság állíttatnék fel. 2. Ezen bíróság hatásköre kiterjed: a) tengerészeti ügyekben, a melyek az 1868. évi XXX. t.-cz. 9. és 48. §-ai értelmében mind törvényhozás, mind törvénykezés szempontjából a magyar birodalom közös ügyei közé tartoznak, az összes magyar-horvát tengerpartra; b) ellenben egyszerű kereskedelmi és váltóügyekben, a melyek az 1868: XXX. t.-cz. 9. és 48. §-ainak egybevetése szerint csak törvényhozási tekintetben tekintendők a magyar birodalom közös ügyének; c) valamint a polgári és büntető ügyekben is, a melyek ugyanazon törvény szerint Horvát-Szlavonország autonóm hatáskörébe tartoznak, — csak Fiume városára és kerületére. 3. Minthogy e szerint a fiumei hatóságok hatásköréből ki vannak zárva oly ügyek, á melyeket az 1868. évi XXX. t.-cz. Horvát-Szlavonországok autonóm jogkörébe tett át: nem forog fenn semmi ok arra, hogy a bíróságok szervezésére s alakítására a Horvát-Szlavonországok autonóm kormányának befolyást kellene adni, s annálfogva az érintett bíróságok szervezésére nézve s alakítása iránt kizárólag a magyar központi kormány van feljogosítva Felségedhez a kellő fölterjesztéseket megtenni. Elvi szempontból egy külön feljebbviteli bíróság felállítása Fiúméban alig volna indokolható, s annak teendőit egyszerűen vagy a horvát-szlavón báni táblára, vagy pedig a pesti