Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.
Irományszámok - 1881-888. A fiumei ügyben kiküldött magyar országos bizottság jelentése
888. szám. 91 mesebb királyi leirata s annak a kiegyezkedési törvényben mind Magyarország, mind HorvátSzlavón- és Dalmátországok részéről történt elfogadása után: Fiúménak hovatartozása államjogi szempontból vitás kérdés lenni megszűnt, ezen országos küldöttség egyedüli feladata abban összpontosult, miszerint megfelelve mind császári és apostoli királyi Felséged legmagasabb intentióinak, mind a küldöttségeket kirendelő országgyűlések várakozásának. Fiume belkérdései közös megegyezéssel akként oldassanak meg, hogy a tengeri város és kikötője mielőbb más országok kikötőjének színvonalára juthasson s e szerint a kebelében gyarapitandó kereskedelem és tengerészet virágzásra emelkedése által mind Magyarország, mind Horvát-Szlavón- és Dalmátországok közös anyagi érdekei is lehetőleg előmozdittassanak. Sajnálattal kénytelen azonban Felségednek legalázatosabb kormánya előterjeszteni, miszerint az országos bizottság ezen nemes feladatának nem felelhetett meg, mert daczára a bizottsági tagok békülékeny jó indulatának s egymás iránti barátságos hajlamainak, a magyar és fiumei tagok által többszörös módosítás után kölcsönösen elfogadott kiegyezkedési tervezet a horvát küldöttségi tagokat végszerkezetében sem elégítette ki, sőt az ezek részéről előterjesztett végnyilatkozat a törvénykezés, a cultus és közoktatás ügyeinek rendezésére oly kívánalmakat tartalmaz, melyek a magyar és fiumei tagok nézeteivel több pontra nézve egyenes elvi összeütközésben állanak. Nevezetesen, hogy: A cultusügyek a horvát-szlavón autonóm kormánynak és törvényhozásnak tartassanak fenn. . A közoktatás Horvátország és Fiume között a paritás alapján osztassák meg, s végre, hogy: Az igazságszolgáltatás a jelenleg fennálló törvénykezési szervezet épségben hagyása mellett szabályoztassék. A horvát küldöttség ezen végnyilatkozatában azon kívánatnak is kifejezés adatik, hogy az országos bizottság jelenleg elnapoltassék s addig is, mig e kérdésnek végleges megoldását a siker nagyobb valószínűségével megkisérleni lehetend, provisorium állíttassák fel, oly módon, hogy Fiume város és kerülete közigazgatását a központi magyar kormány vegye át és intézze; Fiume vármegye pedig adassék át az autonóm horvát kormánynak, a jelenleg ott lévő kir. biztos hatósága a vármegyében megszüntettetvén, egyszersmind pedig a küldöttségi tagok közül az országos bizottságból való kilépésüket jelentették be. A dolgok ilyetén helyzetében, miután a horvát küldöttségi tagok ultimátumának elveiben sem a magyar, sem a fiumei bizottság nem osztozhatott, a tárgyalás további folytatása pedig már az által is lehetetlenné vált, hogy a horvát küldöttség három tagja lemondását beadván, az utolsó ülésben jelenvolt magyar és fiumei bizottsági tagok beható tanácskozás után oly zárhatározatban állapodtak meg, hogy a horvát bizottság javaslatát a provisorium felállítása iránt a maguk részéről is, de azon • hozzáadással fogadják el, hogy miután a dolgok természete szerint a közösügyek igazgatása kereskedelmi és tengerészeti tekintetben fennakadást nem szenvedhet, a bizottság munkálatáról azon inditványnyal tétessék jelentés az országgyűléshez: utasítaná oda a kormányt, hogy az említett kereskedelmi és tengerészeti ügyek ellátásáról is kellőleg gondoskodjék. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság tagjainak fennebbiekben mély alázattal körvonalozott jelentésére a magyar országgyűlés f. évi márczius hó 15-én tartott ülésében határozatot hozván, ez által Felségednek hű magyar kormánya felhatalmaztatok, hogy addig is, míg a függő kérdések véglegesen megoldatnának, egy provisoriumot állítson fel, oly módon, hogy a kir. biztos működésének megszüntetésével nevezze ki a kormányzót, továbbá vegye át és intézze Fiume városa és kerülete közigazgatását, Fiume vármegye pedig adassék át a ; 12*
